Kovács Krisztián
2020. február 4. | Becsült olvasási idő: 1 perc

Februárban érkezik az egyik leginkább tisztelt amerikai író legújabb regénye

Sokan, és sokszor vitatkoztak arról, ki a jelenkor legnagyobb amerikai írója, és bár persze mindez ízlés dolga is, a tavaly elhunyt rettegett irodalomkritikus, Harold Bloom világosan megnevezte, hogy szerinte a Corman McCarthy, Thomas Pynchon, valamint Don DeLillo alkotta hármasban merül ki a kérdésre adott válasz. Szerencsére mindhárman elérhetőek már magyarul is, egyikőjük legújabb műve februárban érkezik a magyar olvasókhoz.

Don DeLillo: Nulla K

Nulla K címmel jelenik meg 2020. február 20-án a kétszeres Pulitzer-díjas amerikai szerző, Don DeLillo legújabb regénye, mely az Egyesült Államokban is csak 2016-ban látott napvilágot. A meglehetősen különös alapötletű mű követi az idén már 84. évéhez közelítő írólegenda állandó motívumait, úgyhogy garantáltan megrázó olvasmányélményre van kilátás.

A kötet már előrendelhető a Jelenkor Kiadó webshopjából ide kattintva, és íme a fülszöveg ízelítőként: „Jeff Lockhart egy különös létesítménybe érkezik valahol Kazahsztán és Kirgizisztán határán a sivatagban. A kihalt folyosókon sehová sem nyíló ajtók sorakoznak, a mennyezetről váratlanul aláereszkedő vetítővásznakon háborúk és természeti katasztrófák képei sorjáznak. A legmeglepőbb helyeken csupasz próbababákból készült bizarr installációk rémisztik meg a bolyongó férfit. A szürreális hely valójában a legmodernebb laboratórium, melyben hibernált emberi testeket őriznek a távoli jövő számára, amikor a tudományos fejlődésnek köszönhetően vissza lehet majd hozni őket az életbe. Jeff búcsúzni érkezett ide, mert apja és annak felesége úgy döntött, az asszony gyógyíthatatlan betegsége miatt mindketten lefagyasztatják magukat, hogy egyszer majd egy új világra ébredjenek. A különleges helyen, ahol mindent beleng a halál fenyegetése és az öröklét ígérete, Jeff kénytelen szembenézni az őt kamaszkorában elhagyó apához fűződő viszonyával és saját élete ürességével. Don DeLillo legújabb regényében nemcsak a halálról elmélkedik, hanem az életet is dicsőíti, mérlegre teszi a világ sötét oldalát – terrorizmus, árvíz, tűzvész, éhínség, járvány – és a mindennapi élet, a szeretet szépségét és emberségét.”