Ferenc pápa egy olyan figura a sakktáblán, akire figyelni kell – Könyvkritika

A koronavírus a Vatikánt sem kerülte el. A változás, amit a világjárvány hozott, Ferenc pápára is hatással volt. A katolikus egyház vezetője úgy döntött, itt az ideje, hogy gondolatait, melyeket a COVID és hatásai katalizátorként ébresztettek benne, megossza a világgal. Ferenc pápa a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent Álmodjunk együtt című könyve egy több szempontból is érdekes olvasmány, a pápa ugyanis egyetlen olyan témától sem idegenkedik, ami 2020-ra jellemző volt. Ha úgy tetszik, az egyházfő tabuk nélkül engedte szabadjára gondolatait és szavait.

Egészen mást ad a kötet, mint amire előzetesen gondolnánk

A könyv eredetileg egy kérdezz-felelek formában jelent volna meg; Austen Ivereigh, katolikus újságíró, aki korábban már írt Ferenc pápáról egy életrajzi könyvet, egy interjúkötetet szeretett volna készíteni az egyházi vezetővel, ám végül egy személyes vallomásjellegű mű került a könyvesboltokba, ami Ferenc pápa gondolatait egyes szám első személyben közli. A mű három részre tagolódik: a pápa először észlel, aztán választ, majd cselekszik, és erre ösztönzi olvasóit is.

Az Álmodjunk együtt legnagyobb erőssége, hogy Ferenc pápa valóban látja és érti, mi történik ma a világban, nem egy bársonnyal bélelt, hang- és „valóságszigetelt” vatikáni dolgozószobából mondta tollba gondolatait. Az amerikai Black Lives Matter és a néhány évvel korábban robbanó Metoo-mozgalomról is értekezik, és nem kívánja takargatni azt a tényt sem, hogy a katolikus egyházat is megrázta néhány botrány, melyekre nem hoz fel kifogásokat, nem akarja kisebbíteni a kisebbíthetetlent: az egyház hibázott, bűnbocsánatért esedezik, és kész.

Egy valós párbeszéden alapuló társadalomról vizionál, amiben minden emberi lénynek kijár a tisztelet és a figyelem, ahol szeretni előrébbvaló dolog, mint gyanakodni, hát még vádaskodni.

Ha pedig megtagadják tőlünk a tiszteletet, nem szabad hagyni, hogy eltiporják emberi méltóságunkat (ezzel persze nem háborúra vagy erőszakra buzdít). Ferenc pápa egyik figyelemre méltó gondolata, hogy szorgalmazza a nők magas pozícióba való helyezését, mint mondja, teljesen téves elképzelés, hogy a katolikus egyház úgymond száműzte a nőket. Ő a regnálása alatt a 14 tagú Gazdasági Tanácsban (ami a Vatikán pénzügyi irányításáért és politikájáért felelős)  hat nő munkálkodik. A pápa a női közgazdászok előtérbe kerüléséért kardoskodik, mivel „egy „anyaibb” gazdaság szószólóinak látom őket, amelyek nem kizárólag a gyarapodásra és a profitra fókuszál, hanem felteszi a kérdést arra, hogyan lehetne a gazdaságot alkalmassá tenni arra, hogy segítsen az embereknek részt venniük a társadalomban, és boldogulniuk.”

Ferenc pápa misét celebrál

Merthogy a világ változóban van, a koronavírus pedig arra figyelmeztetett minket, hogy az eddigi út már nem járható tovább, vagy változtatunk, és profitálunk ebből az átmeneti visszaesésből, vagy egy zsákutca felé kormányozunk. A pápa egyik legforradalmibb gondolata, hogy szerinte  a doktrína „nem statikus, hanem gyarapodik, fejlődik, akár egy fa, amely mindig ugyanaz marad, de mind nagyobbra növekszik, és mind több gyümölcsöt teremt.”  Mondhatni új idők, új kihívások, amiket ugyan a régi értékrendszer felülírása nélkül kell megoldani, nem szabad elfeledni, hogy olykor a régi értékrendszer is pontosításra, finomhangolásra szorul. Ez a (egyházi mércével mérve) forradalmi gondolkodásmód eszünkbe idézheti Ferenc néhány hónappal korábbi megnyilvánulását, melyben kijelentette, a melegeknek is joga van a családhoz.

Ferenc pápa nemcsak egy lehetséges új irányt mutat (ami lényegében visszatérés a katolicizmus eredeti üzenetéhez, vagyis hogy szeressük, tiszteljük és segítsük egymást), de egyben kritizálja is azokat, akik letértek erről az útról. Megköszöni a hiteles tudósításokat készítő újságírók munkáját, de elítéli a fakenews gyár munkásait.

„Néhány médium az igazság utáni kor kultúráját kezdte követni, ahol a tények jóval kevésbé számítanak, mint a befolyás, és a beszámolók a hatalom gyakorlásának eszközei.”  A pápa szerint a legkorruptabb médiumok saját félelmeikhez igazítva csavarják ki a tényeket, írja még a könyv elején, a legvégén azonban ennél is élesebben fogalmaz.

A nemzeti populizmus egyik fantazmagóriája a keresztény többség országokban, hogy meg kell védeni  a „keresztény civilizációt” a vélt ellenségektől, legyen az az iszlám, a zsidók, az Európai Unió vagy az ENSZ. (…) Ha elutasítunk egy küszködő  – bármilyen hitű – bevándorlót, attól való félelmünkben, hogy ezzel felhígítjuk a „keresztény” kultúrát, akkor a kereszténységet és a kultúrát egyaránt groteszkül hamis módon állítjuk be. A migráció csak azoknak a fejében jelent fenyegetést a kereszténységre nézve, akik hasznot húznak ennek hangoztatásából.

A kötet nemrég jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában

Egy laikus, magát ateistának, vagy csak félig-meddig hívőnek valló ember „csak” azt érzékelhette 2020-ban, hogy egy világjárvány eltörölte az összes közeli tervét, otthonába száműzte őt, megroppantotta a gazdaságot és úgy alapjába véve az egész világot, a derűlátásunkat, a reményünket. A Vatikánból nézve mindez vallásos színezetet kap, a koronavírus egyfajta figyelmeztetés, hogy amit eddig csináltunk az rossz volt, ideje változtatni, ideje új elvek mentén folytatni az életünket.

Nehéz ebben a zűrzavaros időben olyan tanácsot adni, amit a többség meghall, és még nehezebb olyan szavakat találni, amire érdemes is figyelni.

Ferenc pápát nevezhetjük a béke és szeretet forradalmárának is, aki egy sokkal figyelemfelkeltőbb és tanulságosabb beszédet intézett ezekben a gondterhelt napokban az emberekhez, mint a világ vezető hatalmainak elnökei, miniszterei. Az egyház presztízse és a hívők száma meredeken hanyatlik, ezzel nem mondtunk újat. Talán az sem lenne helytelen kijelentés, ha azt írjuk, ez a tendencia folytatódni fog. Ha azonban létezik pápa, aki visszájára tudja fordítani ezt a folyamatot, őszinte, hiteles és valid viselkedésével, akkor az Ferenc pápa.  Hívőknek és ateistáknak is érdemes együtt álmodniuk a vele, Ferenc pápa jövőképe mindenki számára nyitott.

Kapcsolódó cikkek

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.

Kertészkedés és helytállás nehéz időkben – Könyvkritika

Független nők helytállása háborús időkben

Frakk és Mazsola megálmodója – 100 éve született Bálint Ágnes

1922. október 23-án született Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola, Manócska és Tádé megálmodója, a József Attila-díjas  magyar író, szerkesztő, dramaturg….