- Tegdes Péter
- 2020. december 17. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
A koronavírus a Vatikánt sem kerülte el. A változás, amit a világjárvány hozott, Ferenc pápára is hatással volt. A katolikus egyház vezetője úgy döntött, itt az ideje, hogy gondolatait, melyeket a COVID és hatásai katalizátorként ébresztettek benne, megossza a világgal. Ferenc pápa a 21. Század Kiadó gondozásában megjelent Álmodjunk együtt című könyve egy több szempontból is érdekes olvasmány, a pápa ugyanis egyetlen olyan témától sem idegenkedik, ami 2020-ra jellemző volt. Ha úgy tetszik, az egyházfő tabuk nélkül engedte szabadjára gondolatait és szavait.
Egészen mást ad a kötet, mint amire előzetesen gondolnánk
A könyv eredetileg egy kérdezz-felelek formában jelent volna meg; Austen Ivereigh, katolikus újságíró, aki korábban már írt Ferenc pápáról egy életrajzi könyvet, egy interjúkötetet szeretett volna készíteni az egyházi vezetővel, ám végül egy személyes vallomásjellegű mű került a könyvesboltokba, ami Ferenc pápa gondolatait egyes szám első személyben közli. A mű három részre tagolódik: a pápa először észlel, aztán választ, majd cselekszik, és erre ösztönzi olvasóit is.
Az Álmodjunk együtt legnagyobb erőssége, hogy Ferenc pápa valóban látja és érti, mi történik ma a világban, nem egy bársonnyal bélelt, hang- és „valóságszigetelt” vatikáni dolgozószobából mondta tollba gondolatait. Az amerikai Black Lives Matter és a néhány évvel korábban robbanó Metoo-mozgalomról is értekezik, és nem kívánja takargatni azt a tényt sem, hogy a katolikus egyházat is megrázta néhány botrány, melyekre nem hoz fel kifogásokat, nem akarja kisebbíteni a kisebbíthetetlent: az egyház hibázott, bűnbocsánatért esedezik, és kész.
Ha pedig megtagadják tőlünk a tiszteletet, nem szabad hagyni, hogy eltiporják emberi méltóságunkat (ezzel persze nem háborúra vagy erőszakra buzdít). Ferenc pápa egyik figyelemre méltó gondolata, hogy szorgalmazza a nők magas pozícióba való helyezését, mint mondja, teljesen téves elképzelés, hogy a katolikus egyház úgymond száműzte a nőket. Ő a regnálása alatt a 14 tagú Gazdasági Tanácsban (ami a Vatikán pénzügyi irányításáért és politikájáért felelős) hat nő munkálkodik. A pápa a női közgazdászok előtérbe kerüléséért kardoskodik, mivel „egy „anyaibb” gazdaság szószólóinak látom őket, amelyek nem kizárólag a gyarapodásra és a profitra fókuszál, hanem felteszi a kérdést arra, hogyan lehetne a gazdaságot alkalmassá tenni arra, hogy segítsen az embereknek részt venniük a társadalomban, és boldogulniuk.”
Ferenc pápa misét celebrál
Merthogy a világ változóban van, a koronavírus pedig arra figyelmeztetett minket, hogy az eddigi út már nem járható tovább, vagy változtatunk, és profitálunk ebből az átmeneti visszaesésből, vagy egy zsákutca felé kormányozunk. A pápa egyik legforradalmibb gondolata, hogy szerinte a doktrína „nem statikus, hanem gyarapodik, fejlődik, akár egy fa, amely mindig ugyanaz marad, de mind nagyobbra növekszik, és mind több gyümölcsöt teremt.” Mondhatni új idők, új kihívások, amiket ugyan a régi értékrendszer felülírása nélkül kell megoldani, nem szabad elfeledni, hogy olykor a régi értékrendszer is pontosításra, finomhangolásra szorul. Ez a (egyházi mércével mérve) forradalmi gondolkodásmód eszünkbe idézheti Ferenc néhány hónappal korábbi megnyilvánulását, melyben kijelentette, a melegeknek is joga van a családhoz.
Ferenc pápa nemcsak egy lehetséges új irányt mutat (ami lényegében visszatérés a katolicizmus eredeti üzenetéhez, vagyis hogy szeressük, tiszteljük és segítsük egymást), de egyben kritizálja is azokat, akik letértek erről az útról. Megköszöni a hiteles tudósításokat készítő újságírók munkáját, de elítéli a fakenews gyár munkásait.
A nemzeti populizmus egyik fantazmagóriája a keresztény többség országokban, hogy meg kell védeni a „keresztény civilizációt” a vélt ellenségektől, legyen az az iszlám, a zsidók, az Európai Unió vagy az ENSZ. (…) Ha elutasítunk egy küszködő – bármilyen hitű – bevándorlót, attól való félelmünkben, hogy ezzel felhígítjuk a „keresztény” kultúrát, akkor a kereszténységet és a kultúrát egyaránt groteszkül hamis módon állítjuk be. A migráció csak azoknak a fejében jelent fenyegetést a kereszténységre nézve, akik hasznot húznak ennek hangoztatásából.
A kötet nemrég jelent meg a 21. Század Kiadó gondozásában
Egy laikus, magát ateistának, vagy csak félig-meddig hívőnek valló ember „csak” azt érzékelhette 2020-ban, hogy egy világjárvány eltörölte az összes közeli tervét, otthonába száműzte őt, megroppantotta a gazdaságot és úgy alapjába véve az egész világot, a derűlátásunkat, a reményünket. A Vatikánból nézve mindez vallásos színezetet kap, a koronavírus egyfajta figyelmeztetés, hogy amit eddig csináltunk az rossz volt, ideje változtatni, ideje új elvek mentén folytatni az életünket.
Ferenc pápát nevezhetjük a béke és szeretet forradalmárának is, aki egy sokkal figyelemfelkeltőbb és tanulságosabb beszédet intézett ezekben a gondterhelt napokban az emberekhez, mint a világ vezető hatalmainak elnökei, miniszterei. Az egyház presztízse és a hívők száma meredeken hanyatlik, ezzel nem mondtunk újat. Talán az sem lenne helytelen kijelentés, ha azt írjuk, ez a tendencia folytatódni fog. Ha azonban létezik pápa, aki visszájára tudja fordítani ezt a folyamatot, őszinte, hiteles és valid viselkedésével, akkor az Ferenc pápa. Hívőknek és ateistáknak is érdemes együtt álmodniuk a vele, Ferenc pápa jövőképe mindenki számára nyitott.
A mi időnkben után jön a Férfiak nők nélkül.
A kényszerhelyzet szülte otthoni estéket érdemes minőségi szórakozással elütni.
A keresztény történet merész, fantáziadús újraértelmezése női perspektívából.
Mit szimbolizáltak a világhírű spanyol festő lenyűgöző művei?
Avagy néhány animáció, amit felnőttek és gyerekek egyaránt élvezni fognak.
Albert Camus élete csupa izgalom, melyet most az Ectopolis szerzőjének út kötete segít megérteni.
Mágikus realista történet Szerencsés Dániel tollából, Csiby Gergely előadásában.
Egyedülálló kísérlet az Amerikában is olvasott író novellájához.
A mű a száz legjobb angol nyelvű regény közé is bekerült.
Avagy mi az, ami igazán fontos az életben?