Furcsa áthallások Agatha Christie kultikus krimije, és egy norvég mű között

Minden idők leghíresebb krimiírója, a bűnügyi irodalom koronázatlan királynője idén épp 130 éve született, ennek kapcsán mi is hosszabban megemlékeztünk termékeny, és mondhatni páratlan életművéről, most azonban egy meglehetősen furcsa áthallásra hívta fel a figyelmet egy Norvégiában élő brit fordító Christie egyik leghíresebb munkája kapcsán.

Agatha Christie plagizált volna?

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító keze közé került munkája közben Stein Riverton Jernvorgnen Vasszekér című műve, mely alapján a szakember úgy véli, elképzelhető, hogy Christie innen kölcsönözte az eredetileg 1926-ban megjelent Az Ackroyd-gyilkosság című története csattanóját. Anélkül, hogy lelőnénk a finálét, annyit elárulhatunk, hogy egy meglehetősen egyéni, és korábban nem igazán látott megoldásról van szó, ami nem csakhogy szembement a krimi akkori szabályszerűségeivel, de emiatt meglehetősen vegyes kritikákat is kapott.

Moffat utánajárt, hogy Stein Riverton Jernvorgnen műve eredetileg folytatásokban jelent meg a brit Tip Top Stories of Adventure and Mystery lapban, ami mindössze két éves működés után beleolvadt a Sovereign Magazinba 1926-ban, éppen abban az évben, amikor Christie, Mary Westmacott írói álnéven szintén publikált ugyanitt.

A különös áthallás persze abszolút nem jelzi, hogy Christie plagizált volna egy eredeti ötletet, sokkal inkább afféle érdekességként hat, maga Moffat sem állítja, hogy egyértelműen egy lopott ötlet adta Az Ackroyd-gyilkosság alapját, James Prichard, Christie dédunokája, és az Agatha Christie Ltd. elnöke pedig úgy fogalmazott, dédanyja rengeteget olvasott, persze elképzelhető, hogy olvasta Jernvorgnen írását, de éppen annyira elképzelhető az is, hogy nem.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.