• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Agatha Christie plagizált volna?

Hírek

Furcsa áthallások Agatha Christie kultikus krimije, és egy norvég mű között

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Minden idők leghíresebb krimiírója, a bűnügyi irodalom koronázatlan királynője idén épp 130 éve született, ennek kapcsán mi is hosszabban megemlékeztünk termékeny, és mondhatni páratlan életművéről, most azonban egy meglehetősen furcsa áthallásra hívta fel a figyelmet egy Norvégiában élő brit fordító Christie egyik leghíresebb munkája kapcsán.

Agatha Christie plagizált volna?

Agatha Christie plagizált volna?

Lucy Moffat, Norvégiában élő brit fordító keze közé került munkája közben Stein Riverton Jernvorgnen Vasszekér című műve, mely alapján a szakember úgy véli, elképzelhető, hogy Christie innen kölcsönözte az eredetileg 1926-ban megjelent Az Ackroyd-gyilkosság című története csattanóját. Anélkül, hogy lelőnénk a finálét, annyit elárulhatunk, hogy egy meglehetősen egyéni, és korábban nem igazán látott megoldásról van szó, ami nem csakhogy szembement a krimi akkori szabályszerűségeivel, de emiatt meglehetősen vegyes kritikákat is kapott.

Moffat utánajárt, hogy Stein Riverton Jernvorgnen műve eredetileg folytatásokban jelent meg a brit Tip Top Stories of Adventure and Mystery lapban, ami mindössze két éves működés után beleolvadt a Sovereign Magazinba 1926-ban, éppen abban az évben, amikor Christie, Mary Westmacott írói álnéven szintén publikált ugyanitt.

A különös áthallás persze abszolút nem jelzi, hogy Christie plagizált volna egy eredeti ötletet, sokkal inkább afféle érdekességként hat, maga Moffat sem állítja, hogy egyértelműen egy lopott ötlet adta Az Ackroyd-gyilkosság alapját, James Prichard, Christie dédunokája, és az Agatha Christie Ltd. elnöke pedig úgy fogalmazott, dédanyja rengeteget olvasott, persze elképzelhető, hogy olvasta Jernvorgnen írását, de éppen annyira elképzelhető az is, hogy nem.

Kapcsolódó cikkek

Don DeLillo az amerikai posztmodern talán leghíresebb alakja

Don DeLillo: Az íróknak továbbra is ki kell állniuk a gondolat- és szólásszabadság mellett

A leghíresebb amerikai posztmodern író nemrég ünnepelte 85. születésnapján.

Téli mese

Természet és ember kapcsolatának misztikuma egy téli reggelen

Avagy Mikulás napján vers és elemzés egy jó kávé mellé.

Wohlleben gyerekekkel vezetett erdei felfedezőtúrán

Nőnek-e a fákon pattanások? – Avagy Peter Wohlleben különleges világa

Különös, ugyanakkor egészen hétköznapi, mégis csodálatos világ.

Stephen Fry: Trója

Homérosz újratöltve, avagy az ókor legnagyobb története – Könyvkritika

Itt van Stephen Fry harmadik kötete, ami legalább olyan jó, mint az első kettő.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Legendás el nem készült filmek

    Porba hullt nagy ötletek – 9 hírhedt film, mely végül sosem készült el

    Meg nem született filmek, melyek így is legendává értek.

    Legutóbbi cikkek

    • 2021. december 7.

    Egy konkáv szerelmi poligon története – Színikritika

    Követhetetlen cselekmény, cselekmény nélküli látványorgia.

    • 2021. december 6.

    Johnny Depp bújik minden idők egyik leghíresebb fotóriporterének bőrébe

    Hiába a kiváló alapsztori, Depp pere miatt nem találtak forgalmazót.

    • 2021. december 6.

    Adventi, családi ünnepindító, vagy MacGuffin-családi móka – Filmkritika

    Kellemes meglepetés a Nintendo konzolért zajló küzdelem.

    • 2021. december 3.

    Szembenézés saját múltunkkal egy piaci napon – Színikritika

    Závada Pál regénye a Radnóti Színház színpadán kelt életre.

    • 2021. december 3.

    Homérosz újratöltve, avagy az ókor legnagyobb története – Könyvkritika

    Itt van Stephen Fry harmadik kötete, ami legalább olyan jó, mint az első kettő.