Kovács Krisztián
2021. január 11. | Becsült olvasási idő: 1 perc

Halálának 700. évfordulójára életrajzi film készül Dante Alighieriről

Életrajzi filmekben nincs hiány, ám most egy valóban exkluzív alkotásra van kilátás, melyben a világ egyik leghíresebb irodalmi művének szerzője ölthet alakot, az apropó pedig a művész halálának 700. évfordulója lesz. A film egyébként emellett egy közel 20 éves álom valóra válását is jelentheti.

Dante Alighieri egy korabeli metszeten

Életrajzi film készül halálának 700. évfordulójára Olaszországban Dante Alighieriről. Az irodalomtörténet által az olasz nyelv atyjaként tisztelt költő, író és filozófus életét a 82 éves rendező Guiseppe Avati viszi majd vászonra, miután pedig egy Olaszországban szokatlanul magas költségvetéssel készülő, nagyszabású, kosztümös filmről van szó, így a megvalósításban az olasz kulturális minisztérium pénzügyi segítségét is kérték az alkotók. Avati számára egyébként ez afféle szerelemprojekt is, pontosan 17 éve tervezi megfilmesíteni a nem mindennapi művész életét, a forgatókönyv pedig már készen is van, a komoly szándékot pedig jól jelzi, hogy azon több Dante-szakértő bevonásával dolgozhattak csak az írók.

A produkció a RAI Cinema közreműködésével készül, Avati pedig a költő egykori életrajzírója és rajongója, Giovanni Boccaccio Dante élete című könyve alapján dolgozik majd. “Ezzel a filmmel el akarjuk mondani, hogy ki volt Dante: egyedülálló személyiség az irodalom és a kultúra világában” – idézte a rendezőt a Magyar Nemzet. Dante főművét, az Isteni színjátékot Babits Mihály a “világirodalom legnagyobb költeményének”, az egyik legnagyobb dél-amerikai író és filozófus, Jorge Luis Borges pedig „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte.

Boccaccio abban a bizonyos életrajzban kiváló érzékkel mesél arról, Dante milyen rendkívüli intelligenciával rendelkezett: “mikor Párizsban volt, egy szabad tárgyú vitán vett részt, amilyet a hitbölcseleti karon tartottak, és tizennégy kérdésre kellett megfelelnie, melyet más-más tudós intézett hozzá, más-más tárgykörből; mármost a kérdéseket, az opponensek pro és kontra érveit sorjában és közbeszólás nélkül előbb rendre végighallgatta, majd minden feltett kérdést sorra elismételt, azután pedig ugyanabban a sorrendben meg is felelt rájuk, finoman és választékosan megoldván valamennyit, és megcáfolva az elhangzott ellenérveket is: ezt a vitáját valamennyi hallgatója mint valami csodát emlegette sokáig.”