- Kovács Krisztián
- 2019. augusztus 22. | Becsült olvasási idő: 1,5 perc
A jelenlegi egyik legnépszerűbb, legeredetibb hangú, és legintelligensebb humorú humorista második kötete az óriási közönségsikert aratott első, stílusparódiákból álló gyűjteményével szemben ezúttal önálló regény lesz, mely az előzetesek szerint mélyen táplálkozik Bödőcs szatirikus világnézetéből.
Bödőcs Tibor első regénye /Forrás: helikon.libricsoport.hu/
Bödőcs Tibor már 2018 végén tudatta közönségével, hogy egy időre lassít, ami az önálló stand up esteket illeti, és egy ideig az írásra koncentrál. A közönségdíjas, és visszhangos sikert is hozó Addig se iszik című kötet után azonban kissé másabb irányt vesz az egyébként is hatalmas irodalmi érdeklődéssel bíró humorista következő könyve.
Az október elején a boltokba kerülő Meg se kínáltak című regény fülszövege szerint: „Az elesett magyar vidék féltérdre emelkedik a kocsma padlójáról, visszamászik a bárszékre, és mesélni kezd Gyöngyinek a pultnál. Elmeséli az életét. Elmondja, milyen volt dolgozni odakint, milyen lenni odalent, illetve hangosan gondolkodik, milyen is lehet odafent. Olyan-e, mint amit az államtitkáréknál látott, amikor ki kellett festeni a nappalit. Mert ha olyan a fent, az talán mégsem olyan jó. Az elesett magyar vidék hősei nem vesztették el a derűt, és még szeretni is képesek. Milyen jó is egy utolsó utáni kocsonyát találni az ablaktáblák között, mikor már azt hittük, elfogyott! Milyen jó is az első nagyfröccs nyáron, miután egész nap nem engedett inni a főnök. Ugye, Gyöngyi? Figyelsz, Gyöngyi?”
A Bohumil Hrabal iránt olvasóként is rajongó Bödőcs tehát úgy fest, nem hazudtolja meg önmagát, és vélhetően tűpontos látleletet ad majd a vidéki élet ellentmondásosan humoros viszontagságairól. A kötet többek közt ide kattintva tudjátok előrendelni.
Avagy a magyar Stanislaw Lem, a Távoli tűz, és az Ellenpont szerzője.
A szatíra történetének egyik remekműve épp idén lesz 80 éves.
A legendás film színpadon talán még nagyobbat üt.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
