Hazatért a nácik által a világháborúban ellopott világhírű festmény

A második világháborúban lezajlott náci műkincsrablások a mai napig nem hagyják nyugodni a művészetkedvelőket (még George Clooney is készített a témáról egy meglehetősen unalmasra sikerült filmet), és bár ma már ritka, még mindig előfordul, hogy a véletlen újabb és újabb, végleg elveszettnek hitt műremekeket csal a felszínre.

Nicolas Poussin festményét azonnal vissza is juttatták a tulajdonosok örököseinek

Olaszországban bukkantak rá a neves francia művész, Nicolas Poussin Lot két lányával, akik italt szolgálnak fel című festményére, melyet a második világháború óta elveszettnek hittek. A festmény a háború alatti náci műkincsrablásoknak esett áldozatul, a tulajdonosok örökösei pedig tavaly indítottak átfogó vizsgálatot hollétének meglelése érdekében. A mű útja 1945-től egészen 2017-ig rejtély, az első megbízható adatok négy évvel ezelőttiek, a feljegyzések szerint akkor Franciaországban vásárolta meg egy olasz műkereskedő, aki aztán Belgiumba szállította egy kiállításra. A kiállításon egy másik olasz, pontosabban milánói gyűjtő vásárolta meg, majd 2019-ben kiállította Maastrichtban, Hollandiában.

A kiállításon ismerte fel egy holland régiségszakértő, aki korábban is sokat foglalkozott Poussin művészetével. A nyomozók a művet végül Padova közelében egy antik tárgyakkal foglalkozó műgyűjtő otthonában találták meg, és azonnal visszaszolgáltatták az örökösöknek. A náci műkincsrablások 1933 és 1945 között zajlottak főleg zsidó műgyűjtőktől, múzeumoktól és galériáktól zsákmányoltak értékes festményeket, és szobrokat. Az így elveszett művek számát megközelítőleg 600 ezerre becsülik a szakértők, akik szerint jelenleg a német szövetségi kormány birtokában lévő műalkotások közül 2500 esetében áll fenn a gyanú, hogy nácik általi rablásból származik, de azok valós eredetét nem ismerni.

Nicolas Poussin egyébként a 17. század legjelentősebb francia, barokk stílusú festője volt. Különösen előnyben részesítette az intim jeleneteket, melyeket ötvözte a görög és a római mitológia alakjaival. 1641-ben XIII. Lajos Párizsba hívta, ahol a király személyes, udvari festőjeként dolgozott, és bár elhalmozták megrendelésekkel, hamar elege lett a királyi udvar ellenségeskedéseiből, és alig egy évvel később végleg letelepedett Rómában, ahol haláláig dolgozott. Művei a washingtoni Nemzeti Galériában, a szentpétervári Ermitázsban és a párizsi Louvre-ban is megtalálhatóak.

Kapcsolódó cikkek

Biofunkcionális filozófia – Arisztotelésszel, Arisztotelészről és a mai emberről

A filozófiai észben megalapozott emberlét” eszméjének elkerülhetetlenségéről.

Három Oscar-díjas színész repít vissza Hollywood aranykorába

Nicole Kidman, Javier Bardem és J. K. Simmons egy filmben.

Felesége után fia is megírta Pablo Escobar történetét

Juan Pablo Escobar több év kutatást, és számos tényfeltáró interjút követően jelentkezik a kötettel.

Tények, konteók, gyanúsítottak – Ki felelős a Notre-Dame-ot emésztő lángokért?

A szomorú tűzeset politikai és vallási ideológiák csapdájában.