
- Talabosné Lukács Nikolett
- 2021. december 3. | Becsült olvasási idő: 4 perc
„Trója, a világ legcsodálatosabb királysága. Az Égei-tenger ékköve. Ragyogó Ilion, város, amely nem is egyszer, hanem kétszer emelkedett fel és hanyatlott alá. A barbár Kelettel folyó kereskedelem kapuja. A csillogó arany és a csodálatos paripák királysága. Próféták, hercegek, héroszok, harcosok és költők ádáz dajkája” – kezdi legújabb kötetét Stephen Fry, aki már két regényben bizonyította, hogy hatalmas lexikális tudását a görög mitológiában is képes bővíteni. A kutatómunka után következik a csípős, őszinte, vicces és szókimondó, a mai korhoz szóló történetmesélés, amely Homéroszt újragondolva, mégis alapul véve és hűen követve meséli el izgalmasan a nagy háború eseményeit.
Stephen Fry: Trója
„A valóság és a legenda közötti aranyló horizonton játszódnak: a történet, a tény és fikció együtt létezik e csodálatos homályban. Ettől lesznek Homérosz eposzai olyan aprólékosan, gondosan megmunkált részletességűek, meggyőzőek és életszerűek, és emiatt képesek a mítoszok isteni teremtményeinek, természetfeletti héroszainak tündöklő jelképiségét és álomszerű mélységét is mozgósítani.” – írja könyvének utolsó soraiban Stephen Fry. Trója, amely még ma is a tudósok érdeklődésére tart számot, Priamosz kincse, amely még mindig a Puskin Múzeumban található, miután kalandos útja után 50 évet várt arra, hogy a közönség láthassa, mind-mind legendák és mesék alapját képezik.
Stephen Fry regényei és életrajzi könyvei után a görög mitológia témájában elsőként a Mítosz (2019) című könyvével jelentkezett, amely az istenek születéséről és felemelkedéséről szólt. Ezt követte a Héroszok (2020), amely Perszeusz, Héraklész, Iaszón, Thészeusz és más hősök vitézkedéseit, küldetéseit és kalandjait mesélte el (kritikánk ITT). Ezek után hátra volt még az ókori görög mitológia legnagyobb és leghíresebb története, az, amely a trójai háború históriáját írja le.
Stephen Fry: Trója
A sebezhetetlen Akhilleusz és a leleményes Odüsszeusz vezetheti őket győzelemre, miközben az istenek, mint mindig, jól szórakoznak a halandók szenvedésein. Hektór, a hősök legvitézebbike a történetben, akinek halála a legenda letragikusabb része. A várost porig rombolják, csodálatos hősök és névtelen bátor emberek esnek el, mint minden értelmetlen és gonosz háborúban.
Stephen Fry a csodaszép fotók mellett itt is alaposan lábjegyzetelve, a családi-vérségi-isteni és egyéb kapcsolatokat feltárva ismerteti a történetet, ahogy ezt megszokhattuk tőle, a könyvet továbbá névmutató egészíti ki. Az úgynevezett „Nagy történetet” olvashatjuk tehát újra, amelyet először Homérosz írt le az Íliászban, most pedig Fry stílusában interpretálhatjuk. Felmerülhetne a kérdés, hogy miért is fontos ismerni a Tróját és időnként újra átélni a történéseket?
Stephen Fry: Trója
Semmi kétség, hogy a következő könyv legalább ilyen izgalmas lesz, hiszen a vérontás „jutalmaként” Odüsszeuszra és társaira hosszú szenvedés és utazás vár…
Nem Jules Verne az egyetlen, aki külön éleslátásról tett tanúbizonyságot.
Egy szó szerint nehéz életmű, és a XX. századi amerikai próza egyik legnagyobb mesélője.
Rushdie ezúttal is a mágikus realizmus irányvonalát követi.
Nyári olvasmányok, nem csak nyárra fotelkalandorok számára.
Nem Jules Verne az egyetlen, aki külön éleslátásról tett tanúbizonyságot.
Rushdie ezúttal is a mágikus realizmus irányvonalát követi.
A kétszeres Oscar-jelölt színész ezúttal is önálló estjével érkezik.
A halottember holnap mutatkozik be először angol színpadon.
Nem csupán újrafeldolgozzák a regényt, de rebootolják az 1998-as filmet is.
Igazi kuriózumra hívta fel a figyelmet egy amerikai irodalmi magazin.