Idén épp 60 évvel ezelőtt jelent meg Stanisław Lem kultikus regénye

1961-ben, vagyis pontosan 60 évvel ezelőtt jelent meg a sci-fi történetének egyik leghíresebb regénye, a Solaris, a lengyel író, Stanisław Lem tollából. A különleges apropóra, mely egyébként éppen egybeesik a szerző születésének 100. évfordulójával, a Helikon Kiadó szemet gyönyörködtető ünnepi kiadásban adja közre ismét a művet.

Stanisław Lem széleskörben az egyik leginkább tisztelt sci-fi író, egykoron ő volt a keleti blokk legolvasottabb, és a világon a nem angol nyelven alkotó sci-fi írók közt a legnépszerűbb zsánerszerző, akinek művei a mai napig kiválóan olvashatóak, nem hiába, jelen regényét háromszor is vászonra vitték, igaz, az Andrei Tarkovszkij-féle változattal a szerző nem igazán volt elégedett: „Alapvető fenntartásaim vannak a filmadaptációval kapcsolatban. Először is, ha már adaptáció, szerettem volna látni a Solaris bolygót, amit Tarkovszkij nagyvonalúan megtagadott tőlem. Másodszor – és ezt az egyik veszekedésünk alkalmával neki is elmondtam – ő tulajdonképpen nem a Solaris, hanem a Bűn és bűnhődés adaptációját készítette el. Nagyjából 20 percet láttam a filmből, de ismerem a forgatókönyvet, mert annyi tisztelet azért volt az oroszokban, hogy küldjenek nekem belőle egy másodpéldányt.”

Lem könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban fogytak világszerte, rajongói közt pedig olyanok akadnak, mint a magyar matematikus, pszichológus, dr. Mérő László, aki egy korábban nekünk adott interjúban a következőket mondta Lemről: „Nehéz megmondani, mert ha valaki fiction-t ír, kell, hogy legyen cselekmény, kellenek konfliktusok, mert anélkül nincs értelme, anélkül unalmas. Ennek egy kiváló keret lehet például a mesterséges intelligencia, belegondolni, hogy az milyen fajta konfliktusokat tud generálni. Ez azért érdekes, mert pl. Isaac Asimov meg Fred Hoyle, és még páran valóban tudományos háttérrel jöttek, ők még megengedhették, hogy nagyon elengedjék magukat, ami a történetet illeti. De egészen más pl. Stanislaw Lem, akinek a fő műve a számomra Kiberiáda. Az a regény és Lem kétségtelenül azért érdekes, mert ő nem a tudományból jött, ő mindig is író volt, de egy rendkívül agyas író, aki pontosan értett mindent, ami aktuálisan a tudományban zajlott. Pontosan értette Darwint, Gödelt, és pontosan értette Heisenberget is. Vette a fáradtságot, hogy megértse őket, pont azokat, akikről a tudományon kívül szinte csak butaságot szoktak írni, de ő nem ezt tette.”

Az új kiadás szeptember 5-én kerül majd a boltok polcaira, de IDE kattintva előrendelhető már most a kiadó webshopjából is.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.