
- Benke Éva
- 2021. december 9. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Néhány napja olvastam el Rubin Eszter Minek szenved, aki nem bírja című regényét. Sokat gondolkodtam a történetén, az üzeneten, amit egyszerre imádtam és gyűlöltem: imádtam, mert olyan minőségi, nagyhatású lélektani regény és fejlődéstörténet, amivel a kortárs magyar irodalomban viszonylag ritkán találkozni, és utáltam, mert annyira igaz, valódi és őszinte, hogy néha egyszerűen csak nem esett jól olvasni.
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja
Manapság igencsak divatjukat élik a lélektani vagy pszichológia regények, amelyek középpontjában a szereplők nagyon részletes érzelem-, gondolat- és lelki világának kidolgozása áll. Rubin Eszter legújabb regényének főszereplője Pető Hanga, a tehetséges, jómódú grafikus, aki a világ egyik legszebb szigetére, Balira utazik nászútra a férjével. Hanga el sem hiszi, hogy eljutott erre a varázslatos helyre, a csodás templomszerű házakhoz, a lélegzetelállító rizsteraszokhoz, ahol végre igazán felszabadultan érezheti magát. Az idilli pillanatok azonban hamar szertefoszlanak, amikor főhősünk egy egzotikus kávékostoló után súlyos allergiás rohamot kap, és csak a táskából előkotort, sok éve nem használt asztma gyógyszer menti meg attól, hogy az őserdő kellős közepén patkoljon el.
Ezzel a szerencsétlen, leginkább tragikomikusnak és abszurdnak nevezhető eseménnyel veszi kezdetét a történet, ami csalóka módon abba a hitbe ringatja az olvasót, hogy egy kissé komor, de mégis kedves, meghökkentő fordulatokkal teli könyvet tart a kezében.
Mondanom sem kell, mekkorát tévedtem. Nem sokkal a majdnem végzetes kávékostoló után hatalmasat ugrunk a történetben, egyenesen vissza Hanga gyermekkorába, ahol megtudhatjuk, min ment keresztül, és milyen események vezettek oda, hogy Hangából az önsorsrontás tiszteletbeli nagyasszonya legyen.
Rubin Eszter
Hanga középosztálybeli zsidó családban nő fel Budapesten, nagyszülei a világtörténelem egyik legsötétebb időszakának túlélői. Ugyan szülei elválnak, és édesapjával sem túl szoros a viszonya, a kislány boldog gyermekkort tudhat magáénak, nagyszülei a tenyerén hordozzák őt, és az iskolatársak is kedvelik. A bajok akkor kezdődnek, amikor Hanga a biztonságot nyújtó elemi után az Apáczai gimibe csöppen, ahol sem a diákokkal, sem a tanárokkal nem találja a közös hangot, ráadásul az édesanyjával is megromlik a viszonya, aki iránt folytonos, ismeretlen harag keríti hatalmába. Innentől kezdve fura hasfájós érzés és szakadatlan köhögőrohamok kísérik végig Hanga fiatalkorát, és a tünetek csak akkor enyhülnek, amikor a lány hosszú kínlódások után úgy dönt: elege van az orvosokból, elköltözik otthonról, otthagyja az iskolát és a saját lábára áll.
Csakhogy hiába menekül el Hanga az otthon, az iskola és a szanatóriumok fullasztó közegéből, a benne lévő szorongás sosem szűnik meg, a rá nehezedő nyomás alatt pedig sorra hozza a rossz döntéseket, hibát hibára halmoz, pedig igazából semmi rosszat nem tesz. Miután fiatalon teherbe esik, és a józan ész ellenére is megtartja a gyereket, egyik rossz kapcsolatból a másikba sodródik, amelyekből hosszú, keserves évek után tud csak kikecmeregni.
Rubin Eszter: Minek szenved, aki nem bírja
Pető Hanga mintha egész életében egy kérdésre keresné a választ: hogyan legyünk boldogtalanok? Önhibáján kívül saját tudatalattijának áldozata lesz, újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat, miközben szép lassan olyanná válik, amilyenné sosem akart, magányos, szorongó, magatehetetlen emberré. Az olvasó szinte odarohanna, hogy kitépje ebből a rettenet rossz eseményhalmazból Hangát, és elmagyarázza, ő ennél többet érdemel, és álljon már végre a sarkára, lépje meg, amit meg kell lépni. Aztán szép lassan rájövünk, nem vagyunk egyformák: nem ugyanolyan családban növünk fel, nem ugyanazokat a sebeket hordozzuk, és az idegrendszerünk sem ugyanazt bírja el.
Ez a könyv együtt él, együtt lélegzik az olvasóval, ám ez nem egy könnyed, vidám kapcsolat, sokkal inkább olyan, amely fájó, keserű érzést hagy maga után, és idő kell a megemésztéséhez.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.