- Tegdes Péter
- 2021. január 5. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Két opció van: vagy te választod ki és veszed le a könyvet a polcról, amit éppen olvasni szeretnél, vagy mások ízlésére hagyatkozva, egy mások által ajánlott könyvet veszel a kezedbe. Én jobban szeretek a saját fejem után menni, ha könyvekről van szó, de ezúttal kivételt tettem: a számomra eddig teljesen ismeretlen J. D. Barker legújabb, az Agave Könyvek gondozásában megjelent műve egy ismerősöm ajánlására került a figyelmem középpontjába, amiért nagyon hálás vagyok neki. A Szíve helyén sötétség az egyik legizgalmasabb könyv, amit 2020-ban olvastam, és alighanem a leglebilincselőbb misztikus thriller, ami valaha a kezeim köré került.
Bár Barker neve számomra a legfrissebb könyve megjelenéséig semmit sem mondott, ez az én nagy hiányosságom: A negyedik majom-trilógiájával már szép sikereket könyvelhetett el az író, akinek az első regényét 2014-ben adták ki, azelőtt sokáig csak szellemíróként dolgozott. Barker stílusát gyakran hasonlítják Stephen Kingéhez, nem is véletlenül, csakhogy a Szíve helyen sötétség c. könyvből kiindulva Barkerre nem jellemző Kingnek az a megszállottsága, hogy a legapróbb részletekről is oldalakat képes írni, emiatt néha vontatottá, sőt, unalmassá téve a történetet. Hozzá kell tenni, megvan az a rossz szokásom, hogy egy könyv olvasásakor mindig előtör belőlem a laikus szerkesztő, és azon kezdek töprengeni, hol lehetne rövidebbre húzni a könyvet, ha egyáltalán érdemes. Barkernél is volt egy pont a történetben, ahol kissé klisészerűvé vált az üldözős-menekülős sztori, de szerencsére ezen könnyen túl tudtam lendülni.
A Szíve helyen sötétség 1984. augusztus 8-án kezdődik, amikor egy kisfiú, Jack Thatch szülei sírjánál emlékezik meg róluk. A fiút a nagynénje viszi oda minden évben, aki soha nem is ellenkezik, ám Jack aznap elkóborol, és egy padon ülő, hasonló korú lányra bukkan, Stellára, aki egyből felkelti az érdeklődését. Beszélnek pár szót, aztán a lány el is tűnik, Jack csak egy év múlva fogja őt viszontlátni, akkor is augusztus 8-án, akkor is a temetőnek ugyanazon a padján.
Eközben egy rejtélyes módon elhunyt férfi holttestére bukkannak az egyik sikátorban, akinek a teste mintha szénné égett volna, ám ruhái teljesen sértetlenek. Mivel Jack is a helyszínre keveredik, könnyen gyanúba is keveredhetne, pedig semmit nem tud a halottról, ahogy sokáig azt sem tudja, hogy nem ez a férfi az egyetlen, aki ilyen bizarr körülmények közt veszítette életét.
Ahogy haladunk előre a történetben, Jackből kamasz, majd fiatal felnőtt válik, aki lépésről-lépésre egyre többet tud meg Stelláról, és feltételezett képességeiről. Persze nemcsak Stella élete nem hétköznapi, Jack életében is akadnak rejtélyek, például az a bizonyos, rendszeresen érkező pénzes boríték, vagy a magát a munkával az ájulás szélére hajtó, gyógyíthatatlan beteg nagynénje állapota.
Barker pontosan tudja, hogyan vezesse orránál fogva az olvasóját, aki engedelmesen és türelmetlenül lapoz a könyvben, hogy minél hamarabb megértse, milyen titkos szervezetek, milyen titkos céllal működnek a könyvben, ami kissé deja vu érzéssel töltött el. Stella karaktere a Stranger Things természetfölötti képességekkel rendelkező Elevenjét juttatta eszembe, de ugyanígy akadnak áthallások Steven Spielberg korai filmjeivel, köztük az E. T. – A földönkívülivel, ám a legnagyobb előkép egyértelműen Stephen King.
J. D. Barker nemcsak azért érdemel dicséretet könyvéért, mert valóban letehetetlen olvasmányt alkotott, hanem azért is, mert biztos kézzel mesél el egy nagyívű, sokszereplős történetet, melynek szerteágazó szálai és emlékezetes szereplői közt is megbízhatóan lavíroz, a feszültséget a végletekig fokozva, ami egy ekkora, féltéglára duzzadt kötet esetében keveseknek sikerül. Ha egy izgalmas könyvvel indítanád a 2021-es évet, ne keress tovább, J. D. Barker a modern fantasztikum és thriller azon szerzője, akiben alighanem lehetetlen csalódni.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.