
- Kovács Krisztián
- 2021. július 22. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Mert elsőre is éppen elég fájdalmas volt. Az Agave Kiadó gondozásában pazar borítóval ismét forgalomba került A szomszéd lány című rövidke regény pontosan ugyanazért működőképes, amiért a Tortúra Stephen King pályafutásának egyik vitathatatlan, zsigeri mesterművévé vált. Ebben a történetben, ahogy Annie Wilkes és Paul Sheldon rettenetes kalandjában, sincsenek természetfeletti lények, misztikus rejtélyek, vagy csápos idegen entitások, ami viszont van, az maga az embertelen gonoszság, amire ki más lenne képes, mint önnön legnagyobb gonoszunk: az ember.
Jack Ketchum: A szomszéd lány
Mielőtt rátérnénk a regényre, álljon is egy rövidke bekezdés a szerzőről, a Jack Ketchum álnéven alkotó Dallas William Mayr ugyanis már 2018-ban eltávozott az élők sorából, melyről sajnos idehaza egyetlen rövidke nekrológ sem emlékezett meg, ami valahol sajnos nem csoda. Ketchum soha nem számított elsővonalas írónak hazájában sem, távol álltak tőle Stephen King, vagy Dean R. Koontz könyvsikerei, az azonban nem véletlen, hogy még az említett két szerző is kora egyik legnagyobb horrorírójaként tekintett rá.
De miről is van szó? A regény az 1950-es évek amerikai külvárosában játszódik. A hidegháború egyre hidegebbnek tűnik, az amerikaiak mindenhol kommunistákat vizionálnak, a lakosok pedig atombunkereket telepítenek a pincéjükbe. A szüleiket autóbalesetben elveszített testvérpár, Susan és Meg Ruth nevű nagynénjükhöz kerül, ahol úgy tűnik, e borzalmas tragédia után végül jó kezekben lesznek. Igen ám, de Ruth csak addig a pillanatig gondoskodó és barátságos, amíg a lányok pontosan azt csinálják, amit elvár tőlük, amikor aztán a rend felborul, Ruth – önmagát gondoskodó anyapótléknak tekintve – egyre változatosabb és egyre brutálisabb eszközöket agyal ki, mellyel megfeddheti a lányokat, mely véres és szívszaggató játékokba saját gyerekeit és a szomszéd kölyköket is bevonja.
Jack Ketchum: A szomszéd lány
A szomszéd lány tulajdonképpeni erejét az öncélúnak egyáltalán nem nevezhető erőszakos jelenetek mellett egyértelműen a történet hétköznapi volta adja. Ez itt az emberi lélek legsötétebb zuga, mely Ruth karakterén keresztül a popkultúra egy elfeledett, pedig sajnos felejthetetlen gonoszát hozza létre, aki képes arra, hogy bűvkörében tartva befolyásolja a gyermeki lelket, itt ugyanis hiába jelennek meg a bántalmazók közt a kamaszodó fiúk, őket furcsamód borzalmas tetteik ellenére ugyanúgy áldozatnak lehet tekinteni. A meglehetősen szuggesztív képekkel operáló, mégis igen egyszerű nyelvezettel végigvitt történet tulajdonképpen csupán eszköznek használja a horror toposzokat, azon át egy sokkal fontosabb történetet igyekszik elmesélni arról, miként válhat istenné, vagy még inkább ördögi megtestesüléssé egy ember, és miként ránthatja le magával a pokolba az ártatlan lelkeket.
1965 októberében Indianapolis külvárosában Gertrude Baniszewski bezárta a pincéjébe a gondjaira bízott Sylvia Likenst. A mindössze 16 éves lányt a nevelője, valamint annak fiai, illetve két szomszédjuk gyerekei három hónapon át különböző kínzásoknak vetették alá a legnagyobb titokban, míg végül Likens bántalmazásoktól és alultápláltságtól legyengült szervezete feladta a harcot. Az ügyész a tárgyaláson annyit mondott, ez „a valaha volt legördögibb eset, amely valaha bíróság vagy esküdtszék elé került”. Az Indiana állambeli polgárok egyébként a mai napig az államban történt legbrutálisabb bűncselekményként hivatkoznak a történtekre. Gertrude Baniszewski húsz év után 1985-ben helyezték feltételesen szabadlábra, akkor azt mondta, fogalma sincs, mekkora része van Likens halálában, mert nagyrészt kábítószer hatása alatt állt akkoriban.
Jack Ketchum: A szomszéd lány
Ketchum okos író volt, ez érződik egyetlen magyarul megjelent regényén, mert pontosan tudta, hol a határ, és azt is, hogy nem szükségesek túlzóan naturális leírások ahhoz, hogy a kegyetlenség megelevenedjen az ember lelki szeme előtt.
Egész egyszerűen a történet végére az embernek ereje sem marad; az elvész valahol a gyötrelmes kínzások közt, ezért aztán kizárólag erős idegzetűeknek ajánlott, amennyiben pedig úgy érzed, szusszannál, és néhány napra félretennéd a könyvet, mielőtt folytatod, nos, ne érezd rosszul magad. Ez azt jelenti, hogy nálad vélhetően még minden rendben.
Bár Ketchum többi története nem közelítette meg A szomszéd lány sikerét, azért remélem, a magyar kiadás sikeressége elhoz majd még nekünk néhányat az életműből, az író realista nézőpontja, keveredve a horror puritán erőszakosságával ugyanis valami olyan elegyet alkot, mely kifejezetten üdítően hat King, Koontz, vagy Barker, a fantáziát jobban igénybe vevő, némileg természetfeletti beütésű történetei mellett, így aztán a hazai paletta újabb színnel gazdagodhatna. E tekintetben is fontos regény A szomszéd lány, de az biztos, hogy én többet nem olvasom el.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.