- Kovács Krisztián
- 2020. március 26. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Természetesen, ahogy itthon és a világ számos részén, úgy Angliában is zárva tartanak a múzeumok, köztük a világ egyik leghíresebb és leggazdagabb tárlatának is helyet adó British Museum is, most azonban a karanténra való tekintettel, a múzeum dolgozói exkluzív módon, online tették elérhetővé legújabb kiállításukat, mely a Harry Potter-regényeknek, és filmeknek állít emléket.
Online Harry Potter-kiállítás a British Museumban
Két évforduló zárja tág keretbe az idei évet (2017-ben múlt 20 éve, hogy megjelent az első Harry Potter-kötet, jövőre pedig 20 éve lesz, hogy elkészült az első filmadaptáció is), így a British Museum egy nagyszabású Harry Potter-kiállítással készült, ami most a Google Arts & Culture jóvoltából online vált bebarangolhatóvá a rajongók számára. A szervezők számtalan valóban exkluzív tárggyal is készültek.
Így érhetőek el többek közt J. K. Rowling eredeti konceptrajzai, vázlatai, melyeket a kötetekhez saját kezűleg készített, de találhatóak itt eredeti jegyzetek, kéziratok, a könyvek illusztrált kiadásainak Jim Kay által készített rajzai, ráadásul a szervezők számos interaktív epizódot szenteltek a Rowling által kitalált mágiának, mágikus lényeknek, és magának a varázslás gyakorlásának is. A kiállítás oldala ide kattintva érhető el.
J. K. Rowling 1997-ben adta ki az első Harry Potter kötetet, a Harry Potter és a bölcsek köve című epizódot, melyet további hat másik követett 2007-ig bezárólag, és az ezredforduló környékének legnagyobb könyvsikerévé vált, világszerte 78 nyelven közel 450 millió példányt adtak el belőle, a korábban tanárnőként dolgozó szerzőből pedig az egyik legbefolyásosabb és leggazdagabb brit asszony vált. Jelenlegi számítások szerint a Harry Potter név megközelítőleg 15 milliárd fontot ér.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.