• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Egy igazán dühös ember (2021)

Filmkritika

Jason Statham megint kemény, mint az acél, és hideg, akár a jég – Filmkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Jason Statham és Guy Ritchie tizenhat év után újra közös filmet készített, és a végeredmény egy sajátos hangulatú zúzós bosszúmozi lett. Ami a brit rendező második teljesen az USA-ban játszódó filmje, a hasonló tematikára épülő Revolver (2005) óta, amiben nem mellesleg szintén Statham volt a főszereplő. Ám az eddig megszokott „Guy Ritchie-s” hangulat és történetvezetés helyett, az Egy igazán dühös ember egy jóval komorabb és feszesebb tempójú, ugyanakkor kevésbé flaszterszagú filmet rejt.

Egy igazán dühös ember (2021)

Egy igazán dühös ember (2021)

Patrick Hill (Jason Statham) a Fortico Security-nél, egy pénzszállítással foglalkozó cégnél kezd el dolgozni, miután Londonból Amerikába települ át. Hill referenciái megtetszenek a Fortico egyik rangidős tagjának, Bullet-nek, aki maga mellé osztja be. A Statham által már oly sokszor megformált, s ezért őt a vásznon látva már-már elvárt karaktert – a hideg profit, aki tökéletes technikai és fizikális kiképzésének köszönhetően bármilyen akadályt könnyedén megugrik, – a rendező az első húsz percben próbálja egy visszahúzódó, igyekvő, de nem tökéletes „átlagember” jelmezével elfedni. Sikertelenül. A film kevés gyenge pontja közül talán ez az egyik. Egy nap Bullet-et (Holt McCallany) túszul ejtik egy átadás során, és az emberrablók a teherautójukban lévő 2 millió dollárt követelik.

Ám Hill ahelyett, hogy egyezkedne a rablókkal, leveti a visszahúzódó pénzfutár álarcát, és felfedi a könyörtelen, szűkszavú profi énjét, s könnyedén elintézi az összes támadót. Ekkor Jason Statham ismét a Szállító, a Parker és a Mestergyilkosból ismert precíz, kíméletlen egyszemélyes hadsereggé válik. Ami nem kényszeríti további blöffökre a rendezőt, Statham pedig azt teheti, ami legjobban áll neki, összevont szemöldökkel szórhatja a golyókat, püfölheti az ellent.

Itt jegyezném meg gyorsan, azáltal, hogy Ritchie szakítva eddigi jól ismert stílusával, a mesterien koreografált akciójeleneteket ezúttal nem látta el fülbemászó dalbetétekkel, egy egészen új miliőt hozott létre ebben a filmjében.

A nagy totálokkal felskiccelt Los Angeles ipari körzete, illetve a háttérben néha hallható baljós morajlás engem leginkább Villeneuve Sicario-jára emlékeztetett. 

Egy igazán dühös ember (2021)

Egy igazán dühös ember (2021)

A történet nem túl bonyolult, de egy-két talán mondhatni a karaktereket látva kevésbé meglepő csavart azért rejt, mint ahogy a film második, visszatekintő fejezetéből kiderül, Hill fiát egy pénzszállító kirablása közben megölik, ő pedig ezért bosszút esküszik. Hill-ről időközben kiderül, hogy nem egy átlagos vasárnapi apuka, hanem egy Los Angeles-i bűnszervezet vezetője. Aki miután minden befolyása és erőszakossága ellenére sem képes felkutatni fia gyilkosait, beépül az érintett pénzszállító cégbe, remélve, hogy a szerencsétlenül végződött rablás belső munka volt, s ha az elkövetők újra lecsapnak, ő majd ott lesz s meg tudja ölni őket. Talán a téma komorabb hangvétele az, ami miatt ebben a filmben nem a sziporkázó párbeszédek kötik össze az akció jeleneteket, –

ahogy mondjuk a Blöff-nél, a Revolver-nél, de még az U.N.C.L.E. emberénél is ezt a rendezőtől már megszoktuk, – hanem a nagy hallgatások, s a film egészét átható áradó düh, amivel Jason Statham Hill-t életre kelti.

Persze Guy Ritchie-re jellemzően a cselekmény itt sem egy szálon fut, így egy következő részben megismerhetjük a gyilkosságot az elkövetők szemszögéből is, sőt az is kiderül, hogy a rablást egy Afganisztánt megjárt katonai osztag hajtotta végre. A Jackson (Jeffrey Donovan) vezette szakasz a háború nyújtotta adrenalint és a könnyű megélhetést hajszolva követ el egyre nagyobb horderejű balhékat, míg az ominózus páncélkocsi rablásnál egyikük – Jan (Scott Eastwood) – le nem lövi Hill szeme láttára fiát, Dougie-t.

Egy igazán dühös ember (2021)

Egy igazán dühös ember (2021)

Néhány hónappal később Jackson újra összehívja a csapatot egy sokkal nagyobb, de kockázatosabb végső rablásra, hogy több mint 150 millió dollárt lopjanak el a Fortico raktárból fekete pénteken. Hill és Bullet aznap is együtt vezetnek, amikor Bullet elárulja, hogy ő a tolvajok bennfentese, és arra kéri Hill-t, hogy működjön együtt velük. Hill kapva a lehetőségen beleegyezik, s nem leplezi le szándékait, aminek következménye, hogy a fekete péntekre tervezett rablást egyik rosszfiú sem éli túl.

A film nem vállal sokat, azt a keveset viszont korrekt módon el is végzi. Ritchie mindig is értett a feszesre forgatott akciójelenetekhez, ám most talán, ahogy azt már fentebb is hangsúlyoztam, még magához képest is egy durvább és zordabb hangulatú filmet helyezett a nézők elé.

Igaz talán kár volt a jól ismert dél-londoni helyszíneit a nem túl komfortos, és kevésbé bensőséges amerikai nagyvárosra cserélni, ez a történet valószínűleg épp úgy megállta volna a helyét a brit főváros esőtől szürke, sörszagú külterületein is. Valamint a történet talán kevésbé átszőtt, mint Ritchie klasszikus filmjeinek cselekménye, ahogy nekem hiányoztak belőle a laza szövegek és az igazán eredeti „Ritchie-s argo karakterek”, de ez egyáltalán ne tántorítson el senkit attól, hogy megnézze a filmet, ha valamikor nyáron idehaza is mozikba kerül. Jó volt látni, hogy egy rutinos rendező be mert vállalni egy stílusától merőben eltérő alkotást, s a végeredmény egy abszolút izgalmas akció mozi lett.

Kapcsolódó cikkek

A Vaják világa és a jogi szimbólumok

A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

George Lucas, Akira Kurosawa és Steven Spielberg

Steven Spielberg cége sorozatot készít Akira Kurosawa klasszikusából

A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.

Imposztor (2022)

El kellett vennem a fényedet, hogy jobban láss! – Filmkritika

Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.

Élőszereplős mozifilm készül a Macskarisztokratákból

Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    A Vaják világa és a jogi szimbólumok

    A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

    Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. január 27.

    El kellett vennem a fényedet, hogy jobban láss! – Filmkritika

    Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.

    • 2022. január 14.

    Az új Sikoly film túlságosan is emlékeztet minket Wes Craven hiányára – Filmkritika

    Önreflexív lett az új Sikoly, de ettől vagy épp ezért rendkívül vérszegény.

    • 2022. január 13.

    A Rémséges rémmesék újra megmutatja, mi is egy mese feladata – Filmkritika

    Régen mesélték el ennyire frissen a Grimm-meséket.

    • 2021. december 22.

    Természetesen a skótokról beszélek, és ez nem egy komoly film – Filmkritika

    Az új rész sajnos nem hozza az előzőek színvonalát.

    • 2021. december 10.

    Fiatalok seregszemléje, avagy egy újramesélt örökzöld – Filmkritika

    Spielberg a musical iránti rajongása átjön a vásznon.