- Vitkolczi Ildikó
- 2022. november 9. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc
Ez a történet virágokról szól. Rózsákról, klemátiszokról, fuksziákról, orgonáról és egyéb csodás növényekről. És a kertekről, amelyekben ezek a virágok nyílnak. És még mielőtt valaki elkattintana, mondván, hogy nem kertészeti katalógusokról akar olvasni, azt is elmesélném, hogy ezek a virágok és a kertek egy varázslatos regény főszereplői. Ahogyan a nők is, akik történetét ez a kert köti össze. Egy viktoriánus stílusú kert, amelyet 1907-ben Venetia Smith, a később világhírűvé váló, 35 éves vénkisasszony, hivatása szerint kerttervező hozott létre a Melcourt házaspár megrendelésére. És ez a kert hemzseg a csodás növényektől, plusz van benne teakert, gyerekek kertje, szerelmesek kertje, költők kertje, sőt, egy titkos kert is, amit rácsos kerítés és egy kapu zár el a többi kerttől. És aminek a kulcsa talán örökre eltűnt.
És a Venetia általa létrehozott, csodás kertben fonódik össze 1944-ben három olyan nő sorsa, akik életét jócskán megtépázta a második világháború. Beth mezőgazdasági munkásként kerül erre a vidékre, hogy valamiképpen kivegye részét a háborúból, Stella a Highbury House szakácsnője, a birtok úrnője pedig Mrs Symonds, aki a férjével költözött be a házba, és most, miután orvos férje elesett a háborúban, a kertbe menekül a fájdalma elől. A kertet később teljesen elhanyagolják, így – megint csak évtizedek múlva, 2021-ben – Emma, az elhanyagolt, régi kertek restaurátora próbálja felkutatni, milyen lehetett a Venetia által megtervezett és létrehozott kert, és a Wilcox házaspár – az eredeti tulajdonos leszármazottai – számára visszaállítani az eredeti állapotát. A régi szobrokkal, medencékkel, kertekkel… és persze bejutni a titkos kertbe, hogy végre kiderüljön, mit is rejt magában.
A szerző tehetsége nagyon is érezhető, mind a nőalakok, mind a kert ábrázolásában. Venetia egy olyan karakter, akinek az 1910-es években kell egyedülálló nőként boldogulnia, egy olyan világban, ahol a nők maximum felségként funkcionálhatnak, máshol nemigen van szavuk. Ő mégis saját egzisztenciát teremtett, és olyan hírnevet vívott ki magának, ami miatt országszerte hívják a földbirtokosok, hogy teremtsen kertet a házukat körülvevő káoszból. És Julia Kelly párhuzamot is von a 2000-es években élő Emma sorsával, hiszen ő nagyon hasonló utat jár be, mint Venetia, amikor egyedül akar egy egész céget a kertek restaurálására felépíteni. A második világháború idején helytálló három nő pedig az összefogás szép példája, ahogy a kényszerből cseléd Stella, az árva Beth és a hirtelen megözvegyülő Diana próbálja megmenteni a kertet, és közben egymásnak is segíteni, ha szükséges. És ha ez még nem lenne elég – ott a bezárt kerthez kapcsolódó rejtély is, amit lassan, fokozatosan fejtenek meg maguk a szereplők.
Gertrude Jekyll (1843-1932) brit kerttervező, fotográfus, író és művész volt, aki több mint 400 kertet tervezett meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Több mint 1000 cikket írt különböző magazinoknak, és ő volt az első, aki egy kert megtervezésénél a színekre, a textúrákra és az anyagokra támaszkodott, az impresszionizmusból mertíve az ötleteit. (Mellesleg – az öccse, Walter Jekyll R. L. Stevenson barátja volt, aki 1886-ban megjelenő regényéhez „kölcsönvette” a barátja vezetéknevét…) Gertrude több mint 15 könyvet írt a kerttervezésről, és olyan alapelveket fektetett le, amelyek közül még ma is sokat használnak egy kert megtervezésénél. Kathleen Letitia „Kitty” Lloyd Jones (1898 –1978) pedig egy Wales-ből származó kerttervező és dadus volt, aki előbb kertészeti ismereteket oktatott, majd kerttervező lett, akinek voltak ügyfelei Angliában, Skóciában és Franciaországban.
Egyetlen dolgot hiányoltam ebből a könyvből: az illusztrációkat. Ebben a kötetben bőven elfért volna pár akvarell vagy tollrajz, finom metszetek, amelyek a fel-felbukkanó rózsákat és egyéb virágokat ábrázolják, valamint a kertet, amit Venetia tervezett. A finom rajzok csodásan kiegészítették volna a szöveg és a történet csöndes szépségét. Ettől függetlenül úgy érzem, a 21. Század Kiadó megint csak egy igen erős és szép történetet hozott el nekünk, Lévai Márta kiváló fordításában.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.