• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Hírek

Kertészkedés és helytállás nehéz időkben – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Ez a történet virágokról szól. Rózsákról, klemátiszokról, fuksziákról, orgonáról és egyéb csodás növényekről. És a kertekről, amelyekben ezek a virágok nyílnak. És még mielőtt valaki elkattintana, mondván, hogy nem kertészeti katalógusokról akar olvasni, azt is elmesélném, hogy ezek a virágok és a kertek egy varázslatos regény főszereplői. Ahogyan a nők is, akik történetét ez a kert köti össze. Egy viktoriánus stílusú kert, amelyet 1907-ben Venetia Smith, a később világhírűvé váló, 35 éves vénkisasszony, hivatása szerint kerttervező hozott létre a Melcourt házaspár megrendelésére. És ez a kert hemzseg a csodás növényektől, plusz van benne teakert, gyerekek kertje, szerelmesek kertje, költők kertje, sőt, egy titkos kert is, amit rácsos kerítés és egy kapu zár el a többi kerttől. És aminek a kulcsa talán örökre eltűnt.

És a Venetia általa létrehozott, csodás kertben fonódik össze 1944-ben három olyan nő sorsa, akik életét jócskán megtépázta a második világháború. Beth mezőgazdasági munkásként kerül erre a vidékre, hogy valamiképpen kivegye részét a háborúból, Stella a Highbury House szakácsnője, a birtok úrnője pedig Mrs Symonds, aki a férjével költözött be a házba, és most, miután orvos férje elesett a háborúban, a kertbe menekül a fájdalma elől. A kertet később teljesen elhanyagolják, így – megint csak évtizedek múlva, 2021-ben – Emma, az elhanyagolt, régi kertek restaurátora próbálja felkutatni, milyen lehetett a Venetia által megtervezett és létrehozott kert, és a Wilcox házaspár – az eredeti tulajdonos leszármazottai – számára visszaállítani az eredeti állapotát. A régi szobrokkal, medencékkel, kertekkel… és persze bejutni a titkos kertbe, hogy végre kiderüljön, mit is rejt magában.

Julia Kelly /Forrás: https://www.juliakelly/writes.com/

Julia Kelly /Forrás: https://www.juliakelly/

Az utolsó kert Angliában /Forrás: https://www.kisgombos.hu/konyv/1488-az_utols%C3%B3_kert_angli%C3%A1ban.html/

Az utolsó kert Angliában /Forrás: https://www.kisgombos.hu/konyv/1488-az_utols%C3%B3_kert_angli%C3%A1ban.html/

 Julia Kelly regényében a nők sorsa minden időszakban összefonódik a kert történetével, és mindegyikük élete igencsak hányattatott.

A szerző tehetsége nagyon is érezhető, mind a nőalakok, mind a kert ábrázolásában. Venetia egy olyan karakter, akinek az 1910-es években kell egyedülálló nőként boldogulnia, egy olyan világban, ahol a nők maximum felségként funkcionálhatnak, máshol nemigen van szavuk. Ő mégis saját egzisztenciát teremtett, és olyan hírnevet vívott ki magának, ami miatt országszerte hívják a földbirtokosok, hogy teremtsen kertet a házukat körülvevő káoszból. És Julia Kelly párhuzamot is von a 2000-es években élő Emma sorsával, hiszen ő nagyon hasonló utat jár be, mint Venetia, amikor egyedül akar egy egész céget a kertek restaurálására felépíteni. A második világháború idején helytálló három nő pedig az összefogás szép példája, ahogy a kényszerből cseléd Stella, az árva Beth és a hirtelen megözvegyülő Diana próbálja megmenteni a kertet, és közben egymásnak is segíteni, ha szükséges. És ha ez még nem lenne elég – ott a bezárt kerthez kapcsolódó rejtély is, amit lassan, fokozatosan fejtenek meg maguk a szereplők.

Ahogyan az utószóból kiderül, bár maga Venetia sosem létezett, Julia Kelly mégis valós személyekről mintázta a karaktert. Olyan nőkről, akik már a múlt század elején is kerttervezőként dolgoztak, és a saját erejükkel és tehetségükkel törtek fel. Közülük a legismertebb Gertrude Jekyll és Kathleen Letitia „Kitty” Lloyd Jones volt.

Gertrude Jekyll /Forrás: https://gertrudejekyllgarden.co.uk/about-gertrude-jekyll/

Gertrude Jekyll /Forrás: https://gertrudejekyllgarden.co.uk/about-gertrude-jekyll/

Gertrude Jekyll (1843-1932) brit kerttervező, fotográfus, író és művész volt, aki több mint 400 kertet tervezett meg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Több mint 1000 cikket írt különböző magazinoknak, és ő volt az első, aki egy kert megtervezésénél a színekre, a textúrákra és az anyagokra támaszkodott, az impresszionizmusból mertíve az ötleteit. (Mellesleg – az öccse, Walter Jekyll R. L. Stevenson barátja volt, aki 1886-ban megjelenő regényéhez „kölcsönvette” a barátja vezetéknevét…) Gertrude több mint 15 könyvet írt a kerttervezésről, és olyan alapelveket fektetett le, amelyek közül még ma is sokat használnak egy kert megtervezésénél. Kathleen Letitia „Kitty” Lloyd Jones (1898 –1978) pedig egy Wales-ből származó kerttervező és dadus volt, aki előbb kertészeti ismereteket oktatott, majd kerttervező lett, akinek voltak ügyfelei Angliában, Skóciában és Franciaországban.

Egyetlen dolgot hiányoltam ebből a könyvből: az illusztrációkat. Ebben a kötetben bőven elfért volna pár akvarell vagy tollrajz, finom metszetek, amelyek a fel-felbukkanó rózsákat és egyéb virágokat ábrázolják, valamint a kertet, amit Venetia tervezett. A finom rajzok csodásan kiegészítették volna a szöveg és a történet csöndes szépségét. Ettől függetlenül úgy érzem, a 21. Század Kiadó megint csak egy igen erős és szép történetet hozott el nekünk, Lévai Márta kiváló fordításában.

Az utolsó kert Angliában /Forrás: https://21.szazadkiado.hu/az-utolso-kert-angliaban-julia-kelly/

Az utolsó kert Angliában /Forrás: https://21.szazadkiado.hu/az-utolso-kert-angliaban-julia-kelly/

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2023. március 10.

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    • 2023. január 5.

    A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

    A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

    • 2023. január 5.

    Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

    A rémesen vicces Addams-feldolgozás

    • 2023. január 5.

    Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

    Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

    • 2023. január 5.

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.