Talán nincs még olyan, a mai napig és folyamatosan aktuális, és ennél fogva népszerű disztópia, mint amilyen George Orwell 1949 nyarán megjelent regénye, az 1984, ami az elmúlt két évben furcsamód két különböző, teljesen új fordítást is kapott.
Április 12-én kerül a könyvesboltok polcaira az 1984 új fordítása a Scolar Kiadó gondozásában, és Lukács Laura tolmácsolásában. Mindez azért is hat furcsán, mert közel harminc éven át az újabb és újabb kiadások mind az eredetileg 1986-os Szíjgyártó László-féle fordítást használták, ehhez képest 2021-ben a Lazi Kiadó is forgalomba bocsátotta a regényt, akkor Stier Ágnes fordításában. Mindez vélhetően azzal is összefüggésben áll, hogy a regény felhasználási jogai 2020. január 1-től szabaddá váltak, miután eltelt az előírt 70 év a szerző halála után.
A jelenlegi kiadás egyébként ide kattintva előrendelhető, és íme a fülszöveg: „1988-ban kommentálva az 1984-et, a valóságos és jelképes évszám között tűnődően botorkálva szükségszerű a kérdés: a történelmi rémképet illetően érvényes-e, érvényes maradt-e Orwell regénye? Nem és igen. Igen és nem. Nem, ha megkönnyebbülten nyugtázhatjuk, hogy az a totalitárius diktatúra, amely az 1984-ben megjelenik, a regény megírása óta nem valósult meg a valóságos történelemben, és a kommentár fogalmazása közben nincs jele – kopogjuk le, persze – , hogy a közeljövőben bármelyik nagyhatalom megvalósítani kívánná. Igen, ha a tegnapi történelem némely államalakzatára gondolunk. Nem a náci Németországra, nem a sztálini Szovjetunióra, hanem időben közelebbi képződményekre: Enver Hodzsa Albániájára, Pol Pot Kambodzsájára. Hogy jelen idejű államképződményeket a diplomáciai illem okából ne említsünk. Röviden elmerengve ennyit mondhatunk ma az 1984 történetfilozófiai érvényességéről. És a regény? Ünnepelték és kiátkozták a hidegháború hosszú évei során. A sorompótól balra ezért, a sorompótól jobbra azért. Jelképpé és jelszóvá lett. Sorompó arra kell, hogy két oldalán ugyanazt a szöveget kétféleképpen lehessen érteni és értelmezni. Regény azonban nem arra való, hogy jelkép és jelszó legyen. Regény arra való, hogy olvassák, hogy szabadon olvasható legyen.”
George Orwell 1949-ben adta ki a totalitárius rendszerű országokban lényegében azonnal tiltólistára került regényét, melynek óriási sikerét már nem érhette meg. Orwell volt az, aki úgy nyilatkozott az egyénről, hogy az ő alakján kívül a minket körülvevő világról is mindent elmondott, miközben olyan elméleteket fogalmazott meg, melyek 2022-ben, 72 évvel az író halála után aktuálisabbak, mint valaha. Orwellt Victor Sawdon Pritchett, angol kritikus egyszer egy nemzedék fagyos lelkiismeretének nevezte.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
