- Kovács Krisztián
- 2020. november 23. | Becsült olvasási idő: 1 perc
A polihisztor Leonardo Da Vinci a mai napig művészettörténészek egész generációjának nyújt fejtörőt, és állandó kutatási témát, talán ezért is lehetséges, hogy évről-évre egyre többször merülnek fel ködös találgatások egy-egy világhírű művével kapcsolatban.
A Salvator Mundi 2017-ben 450 millió dollárért kelt el
A La Stampa nevű olasz napilap hozta le a hírt, hogy olasz magángyűjteményből előkerült Leonardo Da Vinci egy korai vázlatrajza, mely megcáfolhatja, hogy a világhírű Salvator Mundi című festményt valóban a legendás olasz művész készítette. A festmény érdekessége, hogy 2017-ben 450 millió dollárért árverezte el a Christie’s aukciósház, holott csupán hivatalosan 2005-től nyilvánították hivatalos Da Vinci-festménynek, addig a mester műhelyében dolgozó Boltraffiónak tulajdonították, és úgy fest, ezzel akkor nem is tévedtek.
A most előkerült rajz vélhetően egy ehhez a festményhez vörös krétával készült vázlat, mely már beállításában sem mutat hasonlóságot a Salvator Mundival, leginkább azért, mert háromnegyedrészt elfordulva mutatja Jézust, míg a festmény pontosan szemből. Előbbi Da Vinci kedvenc szöge volt (a Mona Lisa is ebből a szögből született), míg szemből alig-alig fedezhető fel Da Vinci-mű. A Leonardo da Vinci Nemzetközi Bizottság egy 80 oldalas elemzést készített, melyben az új vázlat hatására megcáfolják a Salvator Mundi eredetiségét.
A vázlat és a festmény körül persze most is rengeteg a vita, és amíg a járványt követően a Nemzetközi Bizottság be nem mutatja a teljes kutatási anyagot, vélhetően az is marad. Martin Kemp művészettörténész pl. azt nyilatkozta, elsődlegesen érdemes lenne megvizsgálni, milyen kézzel készült a rajz, a vázlatait ugyanis Leonardo Da Vinci minden esetben a bal kezével készítette, míg alapvetően a mindennapi tevékenységekben mindkét kezét tudta használni.
Összesen 15 alkotást szolgáltatnak most vissza a jogos tulajdonosokhoz.
A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.
Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila könyve átfogó képet ad az érdeklődőknek.
A művet mostanáig José de Ribera műhelyének tulajdonította a művészettörténet.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.