- Kovács Krisztián
- 2020. február 25. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Márciusban már negyedik éve lesz, hogy nyolcvanhat éves korában itt hagyott minket az egyetlen magyar irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett írónk, Kertész Imre, most pedig leginkább ifjú és tanulóéveire fókuszálva vándorkiállítás nyílt tisztelegve a szerző emléke előtt.
A Kertész Imre Intézet jóvoltából részben kiadatlan fotókon és vallomásokon keresztül egy vándorkiállítás keretében elsőként a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban elevenedik meg egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre fiatalsága. Az ismeretlen Kertész Imre – Tanulóévek 1934–1955 című tárlat március 27-ig tekinthető meg a nagyközönség számára, és ahogy a könyvtár igazgatója, Fodor Péter is utalt rá, a fotográfiák egészen új megvilágításba helyezik a kort, melyben Kertész a tanulóéveit töltötte.
Ezzel párhuzamosan a kiállítás azt is ígéri, hogy bemutatja a Sorstalanság című regény keletkezésének élményhátterét, és egészen a gimnáziumi évektől jutunk el addig a pillanatig, amikor az ifjú eldöntötte, hogy főállású íróként képzeli el az életét.
Kertész Imre 1929-ben született Budapesten, 14 éves korában megjárta Auschwitzot, ahonnan a lágerek felszabadítása után, 1945-ben tért haza, a megpróbáltatások élményanyaga később a Sorstalanság című főművében köszönt vissza, melynek köszönhetően 2002-ben az Akadémia első magyarként irodalmi Nobel-díjjal tüntette ki. A Sorstalanság 13 évig készült, végül 1975-ben jelent meg, 2005-ben pedig Koltai Lajos forgatott belőle filmet, melynek forgatókönyvét szintén az író jegyezte.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.