Kitől származik a rejtélyes felirat Edvard Munch világhírű festményén?

Edvard Munch norvég expresszionista festőművész 1893-ban kezdte festeni a később világhírű A sikoly című munkáját, ami az első kiállításakor meglehetősen felkavarta a kritika állóvizét, sokan egyenesen megrettentek tőle. 1904-ben vettek aztán észre rajta egy furcsa írást, és még maga Munch sem fedte fel, kinek a kézírása olvasható a vásznon.

Edvard Munch világhírű A sikoly című munkájának narancssárga égboltot ábrázoló részén van egy halvány felirat, ami nagyjából azt jelenti: “egy őrült festette“. A feliratot már Munch életében, 1904-ben felfedezték, de maga a művész sem beszélt róla, miről is van szó, és hogy került oda, így aztán számos találgatás látott napvilágot az azóta eltelt közel százhúsz évben; egyesek úgy vélték, talán egy másik művész mintegy kritikaként firkantotta oda a gondolatot, vagy egy kiállításon egy néző rondított bele a festménybe. Most, miután 2022-ben egy nagyszabású felújítást követően majd újranyitják Oslóban a Munch Múzeumot, ismét széleskörű infravörös vizsgálatoknak vetették alá a vásznat, és elemezve a kézírást, arra a nem is annyira meglepő konklúzióra jutottak, hogy a feliratért maga Munch a felelős.

A sikolyt először 1895-ben állították ki a művész szülőhazájában, Christiania-ban (ahol egyébként a festmény “cselekménye” is játszódik), de a mű nagyrészt elborzasztotta a nézőket, és a kritikusokat egyaránt, és a záporozó negatív kritikák hatására Munch maga írta fel a vászonra a gondolatot. Arról életrajzírói is beszámolnak, köztük Mai Britt Guleng, hogy Munch irtózott a negatív és elutasító kritikáktól, szégyellte magát, és egyszerre dühbe gurult tőlük, ami vélhetően ingatag mentális állapotának is volt köszönhető, vélhetően a felirat is egy ilyen “roham” közepette született.

Munch a kritikák, és saját személyes problémái elől menekült a művészetbe, és az alkoholizmusba, utóbbi okán 1908-ban idegösszeomlása volt, később leghíresebb festményére aztán annyit mondott csupán, hogy fő célja vele az emberi lélek, de még inkább saját énjének tanulmányozása volt. Emiatt sokan következtettek rá, hogy a sikoltó alak a vásznon lényegében maga a művész.

Kapcsolódó cikkek

Kalapács alá kerülnek Csontváry Kosztka Tivadar eredeti levelei, melyeket kritikusának írt

A magyar művészettörténet egyik legfontosabb levelezése kerül árverésre.

A szenvedély az a híd, amely eljuttat a fájdalomtól a változásig – Frida Kahlo, Mexikó nemzeti kincse

Egy hányatott sorsú nő, aki nők millióit inspirálta rendkívüli műveivel.

Az acélember halála – George Reeves Supermanjének rejtélyes esete

Látszólag karrierje csúcsán járt, mégis eldobta volna az életét?

Fonalból szőtt históriák – A gobelinszőttesek letükrözik a történelmet

Egy több ezer éves művészet, mely máig velünk van.