Koncertként elevenedik meg Szabó Magda világhírű regénye az Örkény Színház színpadán

Március 25-én mutatja be az Örkény Színház Szabó Magda Az ajtó című regényének színpadi változatát. A Szeredás Emerenc-emlékkoncert alcímet viselő, a regény által megidézett polgári miliőtől elrugaszkodó előadást Gáspár Ildikó rendezi, a zenéjét pedig Matisz Flóra Lili szerzi. Az érdeklődést jól jelzi, hogy az első előadásokra már minden jegy elkelt.

“Állok a kapunkban a lépcsőház alján, a betörhetetlen üvegű kapu belső oldalán, és megpróbálom kinyitni a zárat. Kinn az utcán mentőkocsi áll. Látom a mentősöket a kapu üvegén át. Dagadt arcuknak udvara van, akár a holdnak. Forog a kulcs, de hiába küszködöm, nem tudom kinyitni a kaput, pedig nekem be kell engednem őket, különben késő. Ám a zár meg se moccan. Segítségért kiáltok, de nem figyel rám senki a három emelet lakói közül. Nem hallják. Persze, hiszen csak tátogok, üresen, mint a hal. Saját sikolyom riaszt fel. Én öltem meg Emerencet.” – így hangzik Szabó Magda Az ajtó című regényének rendhagyó, zenés adaptációjának beharangozója.

“Ebben az egész regényben kifeszítődik maga az idő: nemcsak két nőnek a sorsáról szól, hanem benne van a XX. századi magyar történelem is – mitizálva. Emerenc, aki megélt két világháborút, a kommunista diktatúrát, abban a házban, amelyben ő a házmester. Mintha ő maga ezzel a budai társasházzal Magyarország allegóriája lenne. Az előadásban beidézzük zeneileg és a szövegben történetileg is a huszadik századi Magyarországot is, ilyen szempontból nagyon is hű az előadás a regényhez.” – mondta egy interjúban Gáspár Ildikó, rendező, majd úgy folytatta: “Szabó Magda életművét csak részleteiben ismerem. A regényt is csak a Szabó István-féle film után olvastam el, de már akkor is azt láttam meg benne, hogy Emerenc szerepe mintha Pogány Juditnak íródott volna, Magdáé pedig Szandtner Annának. Nem a regény népszerűsége, hanem a színész volt a kiindulópontom.”

Szabó Magda regénye eredetileg 1987-ben jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában, angol nyelven 1995-ben Stefan Draughon fordításában az amerikai, majd 2005-ben Len Rix fordításában a brit kiadás követte. Rix fordítása elnyerte a 2006-os Oxford-Weidenfeld Fordítási Díjat. Rix fordítása újból 2015-ben, a New York Review Klasszikus könyvek sorozatban jelent meg. 2015-ben szerepelt a The New York Times 2015 legjobb könyve között, de méltatta a The Independent és a The Guardian is. Az előadásra jegyek ITT érhetőek el.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!