Hírek

Korábban kiadatlan Molnár Ferenc kisregényeket olvashatunk hamarosan

Kovács Krisztián
2020. október 2.
Becsült olvasási idő: 1 perc

Hirdetés

Idén akadt már néhány fontos könyvmegjelenés, melyek nemzetközi szinten is komoly visszhangot keltettek – gondoljunk csak Ken Follett, Suzanne Collins, vagy hamarosan Ernest Cline új művére – nekünk magyaroknak azonban még hátravan egy igazi szenzációnak számító kötet.

Úgy tűnik, több kiadatlan Molnár Ferenc-munka is következhet hamarosan

Egyetlenegy asszony címmel korábban kiadatlan kisregények jelennek meg egy kötetben Molnár Ferenc tollából az Athenaeum Kiadónál. Ráadásul úgy fest, hogy A Pál utcai fiúk szerzője által 1899 és 1902 között írott művek gyűjteménye csak az első lépés az ismeretlen Molnár-kéziratok kiadásának sorában. A sorozat gondozója, Kovács Attila Zoltán irodalomtörténész hosszú évek kutatómunkáját fektette a válogatásba, ami nemcsak a honi levéltári-könyvtári kutakodásra szorítkozott, hanem a tengerentúli gyűjteményekre is.

A kötet már előrendelhető a kiadó webshopjából, és íme a fülszöveg: „Irodalmi szenzáció: ismeretlen Molnár Ferenc-regények egy kötetben! Századfordulós Monarchia-hangulat lengi át az olvasók számára eddig ismeretlen Molnár-regényeket, amelyek ugyan önálló művek, mégis közös témájuk mentén – ami a szerelem – akár összetartozóknak is hihetnénk. Az 1899 és 1902 között írt opuszok szereplői ugyanazt a kérdést járják körül újra és újra, s miközben meg kell küzdeniük számos társadalmi elvárással és konvencióval, pletykával és görcsösséggel, valamennyien felismerik, hogy az egyéni érdek, a tiszta érzelem vezérelte vágy és az elvárások korántsem fedik egymást. Sőt! Egyik történet Budapesten, a belvárosban és a Városliget környékén játszódik, a másik Felvidéken, egy világvégi bányászfalucskában, ahova elvált pesti hölgy érkezik és kavarja fel a hétköznapok szénporlepte unalmát, a harmadik pedig Selmec környékén: a bányásztelepülés világtól elzárt házai között sármos ügyvéd sétálgat különös megbízással, melynek tárgya az utolsó eladó ház, a gond azonban nem ez, hanem az eladó öregúr leánya által szabott feltétel. Mi a közös a pesti kisasszonyban, az elvált úrinőben és a nagyvárosba vágyó falusi álmodozó csitriben? És mit akar egy vidéki zárt közösség férfitársadalma a településre került dámával? Esetleg a pesti úrifiú él vissza hatalmával, amikor ujja köré csavarná a falu üdvöskéit? Élettapasztalat és félreértés, atyai szigor és lázadás, rózsaszín leányálom és gaz csábító, éretlen férfi és tapasztalt hölgy, hozományvadász és hozományt hazudó, szerelem és álszerelem, bűn és csábítás, házasság és szeretők, cédák és huszárok… Molnár mindent tud az emberi kapcsolatokról, belelát a női lélek rejtelmeibe (némileg férfitársaiéba is) és a viszonyok hűs-izzó kettősségébe.”