- Kovács Krisztián
- 2020. július 14. | Becsült olvasási idő: 1 perc
A XX. századi amerikai próza egyik leghíresebb művének Kosztolányi Dezső is nagy tisztelője volt, olyannyira, hogy nem csupán lefordította, de ajánlotta is a magyar olvasóknak Thornton Wilder regényét, mely most az eredeti fordításban kerül újra a könyvesboltok polcaira.
Thornton Wilder Szent Lajos király hídja című kisregénye sokadik magyar kiadását éli meg
Augusztus 10-én jelenik meg Thornton Wilder világhírű műve, a Szent Lajos király hídja a Magvető Kiadónál. A mű a drámaíróként is ismert Wilder második megjelent regénye volt 1927-ben, mely aztán egy évvel később megkapta a Pulitzer-díjat is, a TIME magazin beválasztotta minden idők legjobb regényeinek listájára, Kosztolányin túl pedig olyan világhírű hívei is akadtak, mint pl. Sigmund Freud.
A Szent Lajos király hídja a lét kérdéseivel, az élet értelmével foglalkozik egy rendkívül rétegzett, filozofikus formán keresztül, népszerűségére pedig jó példa, hogy a művet mind színpadon, mind operaváltozatban is bemutatták, de készült belőle 2004-ben filmváltozat is, melyben három Oscar-díjas színész is feltűnik: Kathy Bates, F. Murray Abraham és Robert de Niro.
A kötet ide kattintva előrendelhető, és íme a fülszöveg: „Thornton Wilder (1897–1975) amerikai írót Kosztolányi Dezső fedezte fel a magyar közönség számára. Remekműként köszöntötte a Szent Lajos király hídját – „olyan alkotás, írta, mely … érzéseket közöl, oly közvetlenül, hogy arcomon végigcsorog a könny” –, és tisztelete jeléül menten le is fordította a regényt, a szeretet apoteózisát. „Péntek délben, 1714. július 20-án Peru legszebbik hídja leszakadt, s öten, akik éppen átmenőben voltak, a mélységbe zuhantak” – ez a katasztrófa a regény kerete, és Wilder az öt szerencsétlenül járt személy életét teszi vizsgálata tárgyául: azt feszegeti, vajon véletlen volt-e, hogy épp őket és épp akkor érte a végzetes szerencsétlenség – vagy isteni rendelés.”
Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.
Az Amerikai istenek és az Elveszett próféciák után íme az újabb adaptáció híre.
Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.
Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.
Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.
A Minari – A családom története hétköznapi film, mert megmutatja, milyenek a mi hétköznapjaink is.
Az Amerikai istenek és az Elveszett próféciák után íme az újabb adaptáció híre.
Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.
A bűn roppant arányai lehetetlenné tesznek minden kísérletet az önigazolásra.
A legmegosztóbb zombis kaland, amit eddig láttál.