Nem ritka, hogy egy-egy első kiadású képregény egészen meghökkentő áron cseréljen gazdát – tavaly Pókember és Superman első megjelenése egyaránt rekordokat döntött – ezúttal Stan Lee egyik legfontosabb teremtményének első kiadása került kalapács alá egy online árverésen.
490 ezer dollárért, azaz átszámítva 156 millió forintért cserélt gazdát egy első kiadású Hihetetlen Hulk képregény a Comic Connect aukciós oldal árverésén, mely a legmagasabb összeg, amit valaha is kifizettek a zöld (akkor még valójában szürke) szuperhős történetéért. A zseniális tudósból a gammasugárzás révén őrjöngő zöld fenevaddá váló karaktert Stan Lee és Jack Kirby találta ki, előbbi egyik személyes kedvence volt. Elmondása szerint ez az ő személyes Frankenstein-története, melynek fő inspirációját mégis Robert Louis Stevenson Dr. Jeckyl és Mr. Hyde különös esete című kisregénye szolgáltatta.
Lee állandó alkotótársával karöltve dolgozta ki a karaktert, noha itt a főbb vonalak Lee fejében már régóta megvoltak, Kirby-t inkább csak arra kérte, hogy adjon megjelenést az ötleteinek. Szó szerint az első koncepciós rajzokon egy „szimpatikus szörnyeteget” kért a legendás rajzolótól. Az első lapszámban látott megjelenés még valóban túlságosan is emlékeztetett a Mary Shelley kultikus regényében leírt teremtményre (de leginkább a Boris Karloff által filmvásznon életre keltett változatára), és még nem zöld, hanem szürke színben meglehetősen furcsán is mutatott, ugyanakkor a történet, ahogy Lee megjelenítette a féktelen dühöt a jó szolgálatába állítva, a Marvel második nagy sikerét hozta alig egy éven belül a Fantasztikus négyes után.
Ezzel egyébként a most leütött Hulk-képregény a második minden idők legdrágább Marvel-képregényeinek sorában, az első továbbra is – és egy darabig vélhetően megdönthetetlenül – az Amazing Fantasy 1962-ben megjelent utolsó, 15. lapszáma, melyben először tűnt fel Peter Parker, vagyis a Pókember, és melyért egy gyűjtő tavaly 3,6 millió dollárt, vagyis több mint egy milliárd forintot fizetett.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
