Közel 400 éves Rembrandt-replikáról derült ki, hogy mégis eredeti

Nem ez az első eset idén, hogy a világhírű holland festőművész, Rembrandt neve felmerül egy-egy festménye eredetiségének igazolása kapcsán. Februárban a Fiatal nő arcképéről bizonyosodott be, hogy a festő keze munkája, most egy másik festmény eredetiségét igazolták, miután hosszú ideig replikának hitték.

Kis híján egy raktár mélyén végezte Rembrandt-műve

A The Guardian adott hírt róla, hogy az 1630 táján a mester műtermében készült, egy szakállas öregember portréját, melyet hamisítványnak bélyegeztek, és az oxfordi múzeum raktárába száműztek, újabb vizsgálatoknak vetették alá. A Szakállas férfiportré néven emlegetett mű kapcsán 1981-ben állapították meg a művész stílusával foglalkozó szakértők, hogy nem Rembrandt munkája, sokkal inkább egy az ő munkáját másoló követőjéé.

A festményt ezúttal An Van Camp, az Ashmolean észak-európai művészeti kurátora fedezte fel újra az oxfordi múzeum raktárában, és újabb vizsgálatokat kezdeményezett, majd segítséget kért Peter Kleintől, a világ egyik vezető dendrokronológusától, aki megállapította, hogy a festmény fatáblája ugyanabból az 1618 és 1628 között kivágott tölgyfából származott, amire 1630-ban Rembrandt a Sziklához láncolt Androméda című képét is festette.

Van Camp sietett leszögezni, hogy további vizsgálatok szükségeltetnek majd a kétségek eloszlatása végett, azonban a tény, hogy bizonyítást nyert, miszerint a festmény valóban Rembrandt műterméből származik, már tulajdonképpen félsiker. Mindentől függetlenül a portré természetesen végleg kikerült a raktárból, sőt, a szervezők azonnal be is illesztették az Ashmolean múzeum augusztus 10-én nyílt, a festő ifjúkorát felelevenítő tárlatába.

Kapcsolódó cikkek

Gustav Klimt és Marc Chagall nácik által elrabolt festményei kerülhetnek vissza az örökösökhöz

Összesen 15 alkotást szolgáltatnak most vissza a jogos tulajdonosokhoz.

Alice szürrealista Csodaországa – Avagy így látta Salvador Dalí Lewis Carroll meséjét

A szürrealista mester testhezálló illusztrációkat készített a kultikus regényhez.

Magyar szecesszió, avagy csodákkal teli épületek Magyarországon

Fucskár Ágnes és Fucskár József Attila könyve átfogó képet ad az érdeklődőknek.

Korábban ismeretlen Caravaggio festmény kerülhetett elő Spanyolországban

A művet mostanáig José de Ribera műhelyének tulajdonította a művészettörténet.