Különlegességgel készül a Sixtus-kápolna Raffaello halálának 500. évfordulójára

Hosszú-hosszú évszázadok teltek el azóta, hogy a reneszánsz egyik leghíresebb festőművészének és építészének saját maga által tervezett, és Brüsszelben kivitelezett falikárpitjai utoljára voltak a Sixtus-kápolnában, ahová a művész eredetileg készítette és szánta őket. Halálának 500. évfordulóját most ezzel ünneplik a Vatikáni Múzeumok.

Különleges tárlat érkezik áprilisra a Sixtus-kápolnába

Raffaellónak X. Leó pápa 1519 környékén adott megbízást, hogy készítsen 12 falikárpitot a kápolnába. A kárpitok gyapjúból, selyemből, arany- és ezüstfonalból készültek, és a restaurátorok immáron tíz éve dolgoztak a teljes helyreállításukon. A Brüsszelben, Pieter von Aelst műhelyében készült művek az Apostolok cselekedeteit ábrázolják többek közt, és bár korábban közülük 10 kárpitot már kiállított hosszabb-rövidebb időre, évszázadok óta most lesz az első alkalom, hogy együtt, eredeti rendeltetési helyükön szerepelnek majd.

A kárpitok közül hetet állítólag már 1519. december 26-án közszemlére tettek ugyanitt, és a bemutatón még maga a művész is jelen volt. Érdekesség, hogy a művek már akkor is ott lógtak, mikor Michelangelo befejezte a Sixtus-kápolna mennyezetének világhírű freskóját, hogy belefogjon az Utolsó vacsorába.

Raffaello Sanzio az olasz reneszánsz művészet 1500-as évek eleji virágzásának, vagyis a cinquecento időszakának egyik legkiemelkedőbb festőművész és építésze volt. Olyan világhírű festmények fűződnek a nevéhez, mint a Szent Család a báránnyal, a Szent György és a sárkány, vagy a budapesti Szépművészeti Múzeumban látható Eszterházy Madonna, de az ő egyik portréja számít az egyik leghírhedtebb lopott műkincsnek is a világon. A lenyűgöző művész mindössze 37 évesen, még a kárpitok utolsó darabjának elkészülte előtt hunyt el 1520 áprilisában.

Kapcsolódó cikkek

Pablo Picasso római vakációja, avagy rendhagyó látogatás a „földi paradicsomban”

Picasso sztárként érkezett, és az örök város így is emlékszik rá.

Mesterséges intelligencia kelti életre Gustav Klimt 1945-ben megsemmisült képeit

Egyedülálló technikával sikerülhet újra életet lehelni a világháborús veszteségekbe.

Hűvösen steril, érzékien realista, sztoikus és fatalista – Edward Hopper és az éjjeli baglyok

A kitartás szobra, a női akarat és az egyéni látásmód találkozója.

Adolf Hitler és az elfajzott művészet – Avagy egy kiállítás margójára

A kiállítás, melyre valósággal tódultak az emberek.