Litvániában szobrot kapott J. D. Salinger, a Zabhegyező szerzője

J. D. Salinger kétségtelenül a XX. század egyik legnagyobb hatású amerikai írója, holott mindössze egy regénye, kicsit több, mint egy tucat novellája, és néhány kisregénye látott csak napvilágot. Az író, akit tulajdonképpen első regénye sikere remeteségre ítélt, idén 101 éve született, most egy kis litván falu szoborállítással emlékezett meg róla.

A Salinger család 1831-ben költözött a faluba

Ráadásul nem véletlenül. Salinger családjának gyökerei ugyanis a lengyel-litván határon álló egykori kis zsidó faluba, Sudargasba nyúlnak vissza. A helyi levéltári dokumentumok alapján egészen világos, hogy az ősök 1831-ben Hyman Joseph Salinger, az író dédnagyapja révén kerültek kapcsolatba a faluval. Maga Jerome David Salinger egyébként már az Egyesült Államokban született, ahová először nagyapja vándorolt ki szintén litván jegyesével, az író pedig már New Yorkban született 1919-ben.

A szobor talapzatának mintája egy rozsmezőt idéz meg, utalva az író 1951-es nagy hatású művére, mely az új magyar fordításban már az eredeti művet hitelesebben megidéző Rozsban a fogó címet kapta. Litvánia egyébként előszeretettel adózik elvándorolt fiainak, Leonard Cohen például tavaly kapott szobrot Vilniusban.

Salinger 2010. januárjában hunyt el, a hírek szerint irodalmi hagyatékában számtalan kézirat leledzik, köztük leghíresebb műve folytatása is, az író pedig pontosan meghatározta mikor és milyen formában láthatnak ezek napvilágot. Salinger a Zabhegyező elképesztő sikerétől némileg megriadva választotta a világtól való elvonultságot, de haláláig folyamatosan alkotott, igaz az 1980-as évek elejétől már interjút sem adott, a rákövetkező 20-30 évben pedig összesen csupán 1-2 paparazzifotó készült róla. Az író életével, és műve sikerével halálának 10. évfordulóján mi is külön cikkben foglalkoztunk, amit itt értek el.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.