Lovaggá ütötték a lapozgatós kalandkönyvek megalkotóját, Ian Livingstone-t

Kaland-Játék-Kockázat. Aki kedveli a lapozgatós kalandkönyveket, számára biztosan ismerős e három szó ebben a kombinációban. Ian Livingstone saját területén, a játékok világában igazi polihisztornak számít, nem csupán tervező, de író, befektető és lobbista, akinek igen sokat köszönhet a popkultúra.

II. Erzsébet angol királynő néhány nappal ezelőtt lovaggá ütötte Ian Livingstone-t, a lapozgató kalandkönyvek egyik megalkotóját. Az idén már 72 esztendős szerző 1981-ben barátjával, Steve Jacksonnal együtt tervezte, és írta meg az első ilyen típusú könyvet. Akkor egyébként már hat éve társtulajdonosa volt a Games Workshop nevű cégnek, mely többek közt a Dungeons and Dragons egyik első európai forgalmazója volt, majd 1977-től éveken át szerkesztette a White Dwarf játékújságot, 1979-ben pedig társaival megalapították a szerepjáték-maketteket forgalmazó Citadel Miniaturest.

Első kalandkönyvük, A Tűzhegy varázslója 1982-ben jelent meg, és az olvasót a történet főszereplőjévé tevő történet hatalmas sikert aratott, így a Pinguin Books azonnal megbízást adott nekik, hogy sorozattá bővítsék a világot. Ennek eredményeként az évtizedben egyébként is virágzó szerepjátékos generáció tűkön ülve várta az új köteteket, 1983-ban például egy ízben a The Sunday Times bestsellerlistájának első három helyét Jackson és Livingstone közös kötetei foglalták, az 1984-ben megjelent Halállabirintus pedig csak az első évben 350 ezer példányban fogyott, a teljes sorozatból pedig 2007-ig 18 millió példányt értékesítettek. Livingstone a PC-játék iparban is kiemelkedő névnek számít, társalapítója volt többek közt az Eidos Interactive-nak, mely a Tomb Raider játékokért felelt.

Közel 50 éves pályafutása egészen egyedinek számít a popkultúra történetében, és ahogy ő fogalmazott, megtiszteltetés neki, hogy még mindig jelen lehet a színtéren, emiatt nem is tervezi, hogy valaha is visszavonul, hiszen neki ez az élete. Livingstone egyik legutóbbi kötetéről, az Allansia bérgyilkosairól ITT írtunk korábban kritikát.

Kapcsolódó cikkek

A farkas és az oroszlán – A Witcher-univerzum és a jogi szimbólumok kapcsolata

Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.

A Marvel tiszteletlenül bánt Bon Scott-tal, így sosem született meg az AC/DC-képregény

A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.

A magyar srácok, akik ütőképesen ötvözték a popkultúra két kifulladt sablonját

Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.

Olvass kortárs hazait! – 10 lenyűgöző regény a magyar irodalom jelenéből

Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.