Ectopolis
2022. április 14. | Becsült olvasási idő: 1 perc

Mágikus világok, diszfunkcionális kapcsolatok Moskát Anita első novelláskötetében

Moskát Anitánál nem igazán van fontosabb hazai kortárs fantasy író, regényei – a Bábel fiai, a Horgonyhely és a Zsoldos Péter-díjas Irha és bőr – bőven felveszik a versenyt a műfaj nemzetközi elitjével, az író pedig a júniusi Könyvhétre ezúttal első novelláskötetével jelentkezik majd.

Június 9-én jelenik meg Moskát Anita A hazugság tézisei című első novelláskötete, melyben egy kisregény és további kilenc novella kapott helyet. A Szabó Bence festményébe csomagolt kötetben az író elmondásai szerint furcsa mágikus világokról, diszfunkcionális kapcsolatokról és nehéz döntésekről olvashatunk majd.

A hazugság tézisei ide kattintva már előrendelhető, és íme a fülszöveg: “Mi történik, ha belenézel a fekete monitorba? Hogyan őrzik meg a hátországban maradó családtagjaikat a háborúba vonuló katonák? Milyen, ha a halott apa tudata az okosház rendszerébe költözik? Hazugságokból felépülő életek és világok jelennek meg ebben a novelláskötetben: fizikai törvényeket szerződésekkel manipuláló jogászok, fénylő istengyereket váró leányanyák, áldozatot követelő tavak és hazugságokból városokat emelő építészek. Moskát Anita olyan, mint a kötet kisregényének szerződéskötője: pontosan ismeri a valóságot, hogy aztán a paraméterek átírásával új valóságokat hozzon létre. Első regénye 2014-ben jelent meg, és az eltelt évek alatt a magyar fantasztikus irodalom egyik legeredetibb és legizgalmasabb írójává vált. A Horgonyhely, majd a Zsoldos Péter-díjat nyert Irha és bőr c. regényei mellett számos novellája jelent meg antológiákban, zsáner- és szépirodalmi magazinokban. A hazugság tézisei ezek legjobbjaiból és új írásokból válogat.”

A Zsoldos Péter-díjjal kitüntetett Irha és bőr kapcsán korábban azt írtuk: “Az egyértelműen fantasztikus, némileg weird alapötletből aztán egy egészen komplex, számos társadalmi, fiziológiai, lélektani kérdést érintő, fájóan aktuális regény kerekedik, ahol szó esik a faji szegregációról, az alapvető szocializációs folyamatok hatásairól, és módszereiről, az emberség mibenlétéről, a gyűlölet és a kirekesztés sokrétűségéről, és személyes dühünk megéléséről is.”