Közel egy tucat magyar szakember eredt a hollywoodi filmek összefüggéseinek nyomába

Kovács Krisztián
2020. július 16. | Becsült olvasási idő: 1 perc

Magyar tudósok önálló kötetben elemzik a popkultúra leghíresebb sci-fijeit

Hirdetés

Manapság már a tudóstársadalom részéről is illik komolyan venni a sci-fi irodalmat, és filmeket, erre volt ékes példa Kip Thorne és Christopher Nolan együttműködése a Csillagok között forgatásán, de szerencsére Magyarországon is egyre népszerűbb e két terület egyáltalán nem meglepő párosítása.

Közel egy tucat magyar szakember eredt a hollywoodi filmek összefüggéseinek nyomába

Szeptember 14-én kerül a könyvesboltokba az Athenaeum Kiadó gondozásában a Filippov Gábor, Nagy Ádám és Tóth Csaba által szerkesztett Egy galaxissal odébb című válogatás, melyben többek közt Erőss Gábor szociológus, Hefter Estilla, robotikai mérnök, Kánai András kommunikációs szakember, jövőkutató, Keserű József irodalomtörténész, Kiss László fizikus-csillagász, Kunetz Zsombor orvos, Lőrincz Andrea irodalomtörténész, középiskolai tanár, Nagy Ádám neveléskutató, egyetemi oktató, Pál Gábor politológus, Polyák Gábor jogász, kommunikációs szakember, Scheirich Zsófia újságíró, blogger írásait olvashatjuk majd.

A kötet ide kattintva előrendelhető a kiadótól, és íme a fülszöveg: „Tudta, hogy a kiborgok már köztünk járnak, sőt valószínűleg az ön családjában is él legalább egy? Hogy a tálib terroristák olykor magyarul beszélnek? Hogy az idegenek közelebb vannak, mint gondolnánk? (Vagy mégsem?) Hogy a jövő igenis megjósolható? (Vagy mégsem?) És azt, hogy mi köze a Pókembernek a fake newshoz, a sötét zsaruknak pedig a koronavírus-járványhoz? A sci-fi politológiája, a Fantasztikus világok, a Nevelj jedit! és a Párhuzamos univerzumok című ismeretterjesztő kötetek szerzői sokszorosan cáfolták azt a hiedelmet, hogy komoly tudós nem foglalkozik mesékkel. Az Egy galaxissal odébb tizenegy neves szerzője az asztrofizika, a robotika, a jövőkutatás, az irodalomtudomány, a politológia, a szociológia vagy éppen a neveléstudomány szemszögéből vizsgálja olyan közkedvelt sci-fik és fantasyk világát, mint a Star Wars, a Terminátor, a Men in Black, az Alapítvány-sorozat, a Warcraft, a Marvel-multiverzum vagy éppen a Különvélemény. A jó tudós tiszteli a tényeket, de nem hagyja, hogy azok a földhöz láncolják. Nemcsak a fantázia hat megtermékenyítően a valóság módszeres megismerésére, de a kívülről-belülről ismerősnek hitt képzeletbeli világok is egészen váratlan színben tűnhetnek fel, ha a tudomány eszközeivel közelítünk feléjük.”