- Kovács Krisztián
- 2019. december 9. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Nem Milan Kundera az egyetlen már életében legendának számító író, akivel a XX. század második felében mostohán bánt saját hazája, ám az idén áprilisban 90. évét betöltött, számtalan díjjal kitüntetett szerző esetében Csehországnak még volt lehetősége jóvá tenni a korábbi kommunista rendszer hibáit, amit idén meg is tett.
Milan Kundera
Egy évvel ezelőtt, Andrej Babis cseh miniszterelnök tett egy akkor nagyvonalúnak tűnő felajánlást arra vonatkozóan, hogy segít visszaszerezni A lét elviselhetetlen könnyűsége írójának állampolgárságát. Végül több, mint egy éves huzavona után Petr Drulák, Csehország párizsi nagykövete átadta a cseh állampolgárságot igazoló okiratot a szerzőnek.
Kundera 1993 óta már egyébként is kizárólag francia nyelven publikált, ugyanakkor hazájában már az 1960-as évek végén kezdték ellehetetleníteni antikommunista tevékenységére hivatkozva, leginkább a prágai tavasz eseményeiben játszott szerepe miatt. Eltiltották a tanítástól és a publikálástól, addig kiadott könyveit betiltották, így végül 1975-ben az író családjával együtt Franciaországba szökött, és Párizsban telepedett le. Állampolgárságától leginkább 1979-ben megjelent A nevetés és felejtés könyve című regénye okán fosztották meg.
Milan Kundera a legnagyobb élő cseh regény- és drámaíró, műveinek legnagyobb része magyarul is elérhető, leghíresebb regénye kétségtelenül az 1982-ben megjelent A lét elviselhetetlen könnyűsége, mely sajátságosan ötvözi sebészként dolgozó, szoknyabolond főhőse történetét filozófiai és politikai eszmefuttatásokkal, melyek egyébként is átszövik a legtöbb Kundera-művet.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.