- Kovács Krisztián
- 2020. november 3. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Már nem az első alkalom, hogy még ebben a színházi szempontból meglehetősen viszontagságos időszakban is a világirodalom vitathatatlan remekei álljanak magyar színpadra, George Orwell 1984-ét ezúttal Anthony Burgess kultikus műve, a Gépnarancs követte.
Október 30-án balettként debütált Miskolcon a Gépnarancs
Magyarországon első alkalommal színpadi változatban is látható Anthony Burgess Gépnarancs című regénye, melyet a Miskolci Balett adaptált. Eredetileg a darabot már áprilisban bemutatták volna, de akkor a járványhelyzet minden korábbi tervet felülírt, a korlátozó intézkedések miatt pedig a Miskolci Nemzeti Színház Játékszíne is zárva tartott, ám most, október 30-án végre megtarthatták a premiert.
„A főszereplő és a bandája eléggé szélsőségesen éli meg a társadalmi helyzeteket. A brutalitást itt a saját szintjén mutathatjuk meg, hiszen nem öncélú. Alex valamilyen szinten a brutalitás “művésze”. Az előadásban nem őt mint bűnözőt, hanem a döntés szabadságát avatjuk szentté. Más kérdés, hogy milyen ez a döntés, de az eredeti mű is éppen a saját döntéseink szabadságát vitatja” – idézi a szinhaz.org Kozma Attilát, a darab rendezőjét.
A táncbetétekért Dragos Dániel koreográfus felelt, aki azt mondta ugyanitt: „A regény és a film képi világa, hangulata nagyon megfogott, Kozma Attila pedig felvetette, hogy táncelőadásként is színpadra vihetnénk és a Játékszín tökéletes játszóhely lehetne a darab számára. Magyarországon táncjáték formájában még nem volt látható ez az előadás és úgy gondoltuk, hogy itt lehetőségünk van elmenni az elvontabb megfogalmazás felé mind dramaturgiailag, mind pedig a koreográfiában.”
Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.
Az Amerikai istenek és az Elveszett próféciák után íme az újabb adaptáció híre.
Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.
Avagy semmi sem lehetetlen, csak bátorság és szerencse kérdése.
Az írás nem egzakt tudomány, ezek pedig nem tanácsok az írópalántáknak.
A Minari – A családom története hétköznapi film, mert megmutatja, milyenek a mi hétköznapjaink is.
Az Amerikai istenek és az Elveszett próféciák után íme az újabb adaptáció híre.
Egy realista horrorremekmű, melyet még Stephen King is tisztel.
A bűn roppant arányai lehetetlenné tesznek minden kísérletet az önigazolásra.
A legmegosztóbb zombis kaland, amit eddig láttál.