- Kovács Krisztián
- 2020. november 3. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Már nem az első alkalom, hogy még ebben a színházi szempontból meglehetősen viszontagságos időszakban is a világirodalom vitathatatlan remekei álljanak magyar színpadra, George Orwell 1984-ét ezúttal Anthony Burgess kultikus műve, a Gépnarancs követte.
Október 30-án balettként debütált Miskolcon a Gépnarancs
Magyarországon első alkalommal színpadi változatban is látható Anthony Burgess Gépnarancs című regénye, melyet a Miskolci Balett adaptált. Eredetileg a darabot már áprilisban bemutatták volna, de akkor a járványhelyzet minden korábbi tervet felülírt, a korlátozó intézkedések miatt pedig a Miskolci Nemzeti Színház Játékszíne is zárva tartott, ám most, október 30-án végre megtarthatták a premiert.
„A főszereplő és a bandája eléggé szélsőségesen éli meg a társadalmi helyzeteket. A brutalitást itt a saját szintjén mutathatjuk meg, hiszen nem öncélú. Alex valamilyen szinten a brutalitás “művésze”. Az előadásban nem őt mint bűnözőt, hanem a döntés szabadságát avatjuk szentté. Más kérdés, hogy milyen ez a döntés, de az eredeti mű is éppen a saját döntéseink szabadságát vitatja” – idézi a szinhaz.org Kozma Attilát, a darab rendezőjét.
A táncbetétekért Dragos Dániel koreográfus felelt, aki azt mondta ugyanitt: „A regény és a film képi világa, hangulata nagyon megfogott, Kozma Attila pedig felvetette, hogy táncelőadásként is színpadra vihetnénk és a Játékszín tökéletes játszóhely lehetne a darab számára. Magyarországon táncjáték formájában még nem volt látható ez az előadás és úgy gondoltuk, hogy itt lehetőségünk van elmenni az elvontabb megfogalmazás felé mind dramaturgiailag, mind pedig a koreográfiában.”
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.