Neil Gaiman 30 éve tervezte hangoskönyvvé alakítani kultikus képregényét

Viszonylag ritka, hogy egy eredetileg is képregény formában megjelent műhöz hangoskönyv-változat készüljön, jelen esetben azonban az egyik leginkább tisztelt klasszikussal esett meg mindez, ráadásul nem is akármilyen nevek tolmácsolásában, mondhatni igazi sztárparádéval kiegészülve.

Neil Gaiman 1992 óta tervezte, hogy hangoskönyvvé alakítja kultikus képregényét, a Sandmant aztán 2012 és 2014 között szintén készültek próbafelvételek, de a teljes művet nem sikerült adaptálni, idénre azonban a mű végül elnyerte végleges formáját. Gaiman szerint fő inspirációs forrásként a 40-es, 50-es évek Superman rádiójátékainak hangulatát és formáját használta fel, ráadásul igazi világsztárokat sikerült a projekthez csábítania. 

A narrátor szerepét ő maga vállalta, míg a képregény főszereplőjének, Morpheusnak James McAvoy kölcsönzi a hangját, Halál bőrébe pedig Kat Denning bújik, akit leginkább talán Az élet csajos oldala című sitcomból ismerhetünk, de feltűnt a 40 éves szűzben, valamint az első két Thor-filmben is, további rövidebb szerepekben pedig hallhatjuk Michael Sheent, Andy Serkist és Taron Edgertont is, utóbbi a démonvadász, John Constantine hangját adja. A The Sandman: Act I  és a  The Sandman: Act  II jelenleg is elérhető az Audible-n, és gyakorlatilag a sorozat első öt kötetét fedik le, valamint a hatodik kötet egyes részeit.

A The Sandman Gaiman egyik legelső műve volt, mindössze 26 évesen kezdte írni egy felkérésre, végül 1988 és 1996 között jelent meg folytatásokban a DC Comics és Vertigo égisze alatt, majd később több gyűjteményes kötetben is. Széles körben az egyik leginkább tisztelt képregénynek számít, és a kilencedik művészet egyetlen remeke, mely elnyerte a World Fantasy-díjat is. Idehaza a sorozat köteteit jelenleg a Fumax Kiadó gondozza.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Konkurens kiadók összefogásából született az új budapesti könyvkuckó

Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.