Korábban már hosszabb cikkben elemeztük, milyen hihetetlen felemelkedést produkáltak a hölgyek a sci-fi és a fantasy irodalomban (valójában minőségben soha nem maradtak alul férfi társaikkal szemben, mindössze a kultúrpolitika nem foglalkozott velük), és ha e felemelkedésnek akadnak úttörő hírnökei, akkor olyan nagyságok okvetlenül megemlítendők, mint Ursula K. Le Guin, Leigh Brackett, Alice Sheldon, vagy az épp ma 15 éve elhunyt Octavia E. Butler. Butler rengeteget tett érte, hogy a sci-fi kilépjen az évtizedekig hurcolt ponyva státusza alól, ő ráadásul nem csupán nő volt, de színesbőrű is, és származását nem megtagadva, hanem annak motívumait fel- és beemelve egy afrikai eredetű hangot hozott a fantasztikumba. Életműve a hazai könyvkiadás óriási restanciája volt, de végül az Agave Könyvek felkarolta, és kiadta a teljes Xenogenesis-ciklusát, így már a hazai olvasók is megismerkedhetnek ezzel az egészen egyedi ízvilággal.
Octavia E. Butler (1947-2006)
Butlernek nem volt könnyű gyermekkora, lényegében szobalányként dolgozó édesanyja egymagában nevelte fel apja korai halála után. Félénk gyerek volt, akit kezeletlen diszlexiája miatt sokszor kicsúfoltak, ő azonban részképességzavara ellenére is falta a könyveket, melyeket édesanyjától kapott, és végül 10 éves korában úgy döntött, ő is megpróbálkozik saját történetek írásával.
Butler egy 1998-as interjúban elmondta, hogy alig 12 évesen volt szerencséje megtekinteni az 1954-ben készült Devil Girl from Mars című filmet, ami rögtön két hatalmas felismerést is hozott a számára. Egyrészt rájött, hogy szerelmes a tudományos-fantasztikus műfajba, másrészt felismerte, hogy ő maga, tizenkét éves fejjel is képes lenne jobb sztorit írni, mint amit abban a filmben látott, így aztán innentől fogva szinte kizárólag sci-fi novellákon dolgozott.
Butler 1976-ban adta ki Patternmaster című első regényét, mely teljes egészében a Los Angeles-i Központi Könyvtárban íródott. A szerző 1985-ben egy interjúban részletesen is kifejtette a regényei megszületésének módját, ez alapján nem is egy kötetének ötlete fogant meg benne a könyvtári szakkönyvek lapozgatása közben, így aztán az elkövetkező évtizedekben számos alkalommal tért vissza a polcok közé inspirációt gyűjteni.
Akárcsak Umberto Eco, Octavia Butler is rajongott a képregények világáért. Egyszer az InMotion magazinnak adott interjúban felidézte, hogy kislánykorában egyszer kölcsönadott néhány könyvet, melyet sosem látott viszont, onnantól fogva aztán soha nem kölcsönzött senkinek, így a mai napig őrzi gyerekkora képregényeit is, melyek közt megtalálható egy eredeti, első kiadású Fantasztikus Négyes első lapszám is. A képregények nincsenek túl jó állapotban, mert ahogy Butler fogalmazott, ő nem gyűjtő volt, hanem olvasó, és ha kellett, évtizedekkel később is elővette és átlapozta őket.
Butler már élete során is többször beszélt róla, mennyire szeretne a The New York Times bestsellerlistájára kerülni, de ez életében soha nem adatott meg neki. Az író 2006. február 24-én elhunyt agyvérzés következtében mindössze 58 évesen. Életében írás közben számos motivációs üzenetet tartott magánál kisebb-nagyobb cetliken, az egyik így szólt: „bestselleríró leszek„. Végül a híres-nevezetes listára aztán 2020. szeptemberében, több mint 14 évvel a halála után került fel Parable of the Sower című, eredetileg 1993-as regényének új kiadásával. Ha olvasnátok Butlertől – és higgyétek el érdemes – akkor kattintsatok ide.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
