A Nobel-díjhoz kapcsolódó dokumentumok minden esetben 50 évre kerülnek szigorú titkosítás alá, így az 1971-es jelölések most válhattak nyilvánossá, melynek kapcsán az is kiderült, hogy a tagok közt messze nem volt egyetértés annak kapcsán, vajon a chilei költő, Pablo Neruda valóban megfelelő választás lenne.
A Svéd Akadémia tagjai közül leginkább a testület akkori elnöke, Anders Österling ellenezte Neruda díjazását, mert tartott tőle, hogyha egy a kommunista rendszerekkel és különösen Sztálinnal rokonszenvező költő kapja az elismerést, az vajon milyen politikai visszhangokra lel velük kapcsolatban. Neruda jóbarátja volt Salvador Allende, chilei elnöknek, és számos kommunista országban megfordult – többek közt Magyarországon is – költeményei pedig egyértelműen kifejezték politikai irányultságát.
Österlinget később állítólag meggyőzték róla, hogy Nerudának kijár az elismerés, így a chilei költő végül megkaphatta a díjat, ugyanakkor nem ez volt az egyetlen alkalom, amikor a politika megnehezítette a döntést. Egy évvel korábban, 1970-ben Alexandr Szolzsenyicin lett a díjazott, ám az Akadémia tartott tőle – látva korábban Borisz Paszternak példáját – hogy a díjazással komoly veszélybe sodorja a Szovjetunióban akkor már nem kívánatos elemként kezelt írót. Mint az köztudott, Szolzsenyicin végül el is hagyta hazáját, és az Egyesült Államokban lévő Vermontba költözött egy kis erdei házba, ugyanakkor ennek oka nem a Nobel-díj volt, hanem A GULAG-szigetvilág című, a sztálini terrort leleplező több ezer oldalas munkájának nyugati megjelenése volt.
1971-re visszatérve; a végső ötös listán a következő szerzők szerepeltek: Pablo Neruda, W.H. Auden, André Malraux, Eugenio Montale és Patrick White. Montale aztán 1975-ben, White pedig 1973-ban kapta meg az elismerést, ám ami ennél is érdekesebb, hogy 1970-hez hasonlóan ezúttal is volt magyar a hosszúlista jelöltjei közt, és ezúttal is Weöres Sándor nevét olvashatjuk a listán.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Magyarországon ritkán tapasztalható nagyszerű összefogás a kultúráért.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
