Hírek

Papírsereglet, avagy a kulturális sokszínűség varázslatos átka – Könyvkritika

Hirdetés

Ken Liu, Amerikába szökött agitátor metamorfózisai, adhatnék hatásvadász címet ennek az írásnak, ha cikkemet a kínai kormány pénzelné. Programozóból vált vállalati jogász. Fordítóból avanzsált író. Kínaiból lett amerikai. Történeteiben az egyéni bűntudat úgy olvad a kollektívbe, mint ahogy tenger nyeli el a sekélyen vergődő folyót, vagy épp fordítva: esendő hőseinek katarzisa válik feleslegessé a történelem igaznak elfogadott, visszatekintést torzító viharaiban. De hát hogyan is definiáljuk az emlékezés valóságát? Nem, nem a valóságot magát – Philip K. Dick-ről majd egy másik értekezésben –, hanem a jog kuszaságán átcitált, egyéni megfontolásokon átszűrt, komfortot bebetonozó vagy épp megborító múlt konszenzusát?

Említettem már, hogy mandarin sci-fit a szokásos formulákba beleunt nyugaton kiadni mostanában üzletileg rendkívül sikeres? És azt, hogy Liu a Hugo- és Nebula-díjaival együttvéve sem kizárólagosan sci-fi író, még ha könnyebb is akként csomagolni a tisztelt olvasóközönség felé? Nem ígérkezik hát könnyű feladatnak magyarként, magyaroknak írni az ő helyenként kivételesen egyedi szövegmágiájáról. No, de lássunk hozzá!

Ken Liu: A papírsereglet, és más történetek

Ken Liu: A papírsereglet, és más történetek

A kétszintű háború

Vívhat kereskedelmi háborút az USA a Vörös Sárkány ellen, a kínai science fiction egyértelműen meghódította Amerikát, amiben Liu úttörő szerepe letagadhatatlan. Cixin Liu A háromtest-probléma című hard sci-fije (itthon az Európa kiadó gondozásában jelent meg tavaly) volt az első regény, amit az addig novellák átültetésével foglalkozó, emelkedő elismertségű író angolra fordított. Azonban amikor először rágta át magát Liu a jelenkor Kínája és az 1967-es kulturális forradalom napjai közt váltakozó idősíkú történeten, a narratíva meglehetősen zavarosnak tűnt számára. Fordítói szerepköréhez hűtlen módon azt javasolta a pályatársának, hogy a múltbéli eseményekkel indítsa a történetet ahelyett, hogy mellékszálon tartja azokat.

Meglepő mód az kitörő lelkesedéssel fogadta az ötletet: „Pontosan így akartam tenni eredetileg!”, fogalmazott állítólag. Az állami cenzúra – ami gyakran gerjeszti önrecenzióra az alkotókat – azonban nem fogadta kitörő örömmel a centrális pozícióba állított politikai töltetet, így eshetett meg, hogy a – két folytatással kiegészült – világsikerű trilógia esetében (Ken) Liu verzióját javasolja a szerző, szemben az eredetivel.

A háromtest probléma megnyitotta a kínai szerzők előtt a nemzetközi piac kapuit, Liu pedig afféle kurátorként egyengeti számukra az utat az új közönség felé. Közben maga is alkot, immáron a jogászi pályát is hátrahagyva.

Ken Liu: A papírsereglet, és más történetek

Ken Liu: A papírsereglet, és más történetek

Kínzás és emlékezés

A papírsereglet 2011-ben jelent meg, 2018-tól pedig az Agave-könyvek jóvoltából itthon is olvasható. A kötet tizennégy novellát tartalmaz, illetve egy, a maga hetven oldalával inkább kisregénynek titulálandó írást (A világ ízei). Háromszázkilencven, keskeny margójú oldalával vékonynak nem nevezném a kötetet, a benne felbukkanó témák miatt pedig végképp leveti magáról a könnyed olvasmány stigmáját. Mindjárt az előszó után nyitó Bizonyos fajok könyvgyártási szokásai, ami szerintem sikeresen találja meg a vaskos ópiumfüsttel körülölelt révedezés és az írás lehetséges fajtáinak értelmezése közötti metszéspontot. Az Állapotváltozás finom romantikája szépen vezet át egy csak felszínén rideg emberi világba, míg a Tökéletes párosítás meglepően optimistán nyúl a giga szoftvercégek által manipulált, személyes adatait és döntéseit önként kiszolgáltató egyén témájához.

A Jó vadászatot! gyakorlatilag egy az egyben dolgozta fel a részben hazai közreműködéssel készült Love, Death & Robots azonos című epizódja. A steampunk környezetet keleti mitológiával vegyítő történetben egy hulicsing, a férfiakat megbabonázó, rókaszerű lénnyé átalakuló női démon anyja gyilkosának fiával kerül kényszerű sorsközösségbe, ahogy varázslatos világukat fokozatosan felváltja az ipari forradalom. Az ősök közvetlen szülőkkel végződő mágiája áll itt szemben tágabb értelemben vett modernkori létünk rideg embertelenségével; mintha csak a hagyományba oltott bűvölet egy időben halt volna el az iparosodás kínálta egzisztenciális mézesmadzag kergetése közben. Ennek felismerése a gépezetet kiszolgáló, vagy kiszolgálni vágyó hősnél rendre későn érkezik el, a bűntudat szülte melankólia pedig olyan történeteket szül, amelyeknek olvasása közben úgy éreztem, mintha selyemkendővel simogatnák a lelkemet.

A címadó A papírsereglet is ilyen, ám itt a főszereplő nem külső kényszerből adja fel őseinek életmódját, hanem hogy megváltozott környezete elfogadja. Szerencsére Liu nem kívánja letargiába taszítani olvasóját, a múlt egy megmaradt darabjának képében olykor felcsillan egy reménysugár, ami törékenységében talán még értékesebben ragyog.

Máskor (Szimulákrum, Kognitív képességek breviáriuma) a feledés elkerülhetetlennek tűnik, a cérnaszál elszakad, legyen az aprócska, emberközi, vagy galaktikus léptékű.

Ken Liu: Jó vadászatot!

Ken Liu: Jó vadászatot!

Eklektikus birodalom

Feldmár András szavait idézve: „Szét lehet szedni a dolgokat, hogy beszéljünk róluk, de nem szabad elfeledni, hogy mi szedtük szét.” Hasonló gondolatiság vezethette Liu kezét, amikor a kötet utolsó harmadában szereplő történeteket megalkotta. Úgy éreztem A betűmágus, A világ ízei, A csendes-óceáni-alagút rövid története, A permester és a majomkirály, de legfőképp az Aki lezárta a történelmet: dokumentumfilm olvasása közben, mintha személyes küldetéseként harcolna a felejtés ellen. Teszi ezt úgy, hogy kozmikus értelemben előzőleg lényegében letette a kardot az univerzum törvényszerűségei előtt, az elmondhatatlan szenvedés, amit embertársaik miatt kényszerültek átélni az azóta névtelenné vált parasztok (Aki lezárta a történelmet…), építőmunkások (A csendes-óceáni-alagút…), vagy hadifoglyok (A permester…) tetemre hívja a szerzőben élő humanitáriust.

Húsbavágóan fájdalmas témákat feszeget, és mivel javarészt megtörtént eseményekről ír, a feloldás lehetősége nem igazán adatik meg az olvasónak – erős, ám mivel éppen ezekkel a sorokkal zárul A papírsereglet, azt letéve aligha ugrunk neki rögtön a következő Ken Liu-gyűjteménynek könnyű szívvel.

A visszatérő vendéget Black Mirror-résszé szokták álmodni az ajánlások, ám én inkább látnám a Ghost in the shell szereplőinek mintájára gépi alkatrészekkel felturbózott gyilkos és detektív közti macska-egér játékot olyasféle anime-thrillerként, mint mondjuk a Perfect Blue. Mindegy is, ki-mit vizionál a nyomtatott oldalak hatására, számomra talán ez a kaland sikerült a legélvezetesebbre. Nem mintha hullámozna az írások minősége, ám amilyen széleskörű Liu érdeklődése (és minden bizonnyal színes a személyisége), olyan változatos témaválasztással dolgozik. Nehéz eldöntenem, hogy félig üres, vagy inkább félig tele pohárról beszélünk, végtére is értékes, tanulságos, elgondolkodtató könyveket olvasni sosem kidobott idő.

Kedves szomszédom, akitől kölcsön kaptam A papírseregletet, kiemelte a tartalomjegyzékben a neki kedves építőkockáit ennek az eklektikus kolosszusnak, amivel nagyjából lefedte az én érdeklődési körömet is. A többi összetevő némileg megkínzott, kicsit elvett a lelki nyugalmamból, de aztán végül csak megrendeltem az Agavétól két másik Liu-gyűjteményt (no meg a magyarul ki nem adott Star Wars-regényét, a Legends of Luke Skywalker-t) is későbbi fogyasztás céljából. Tehetsége előtti kalapemelésemen túl azért, mert meggyőzött, hogy megérné szétszedni ezt a világot, hogy egy jobbat építhessünk a meglévő nyersanyagból.

Ken Liu: Aki lezárta a történelmet

Ken Liu: Aki lezárta a történelmet

Kapcsolódó cikkek

Moskát Anita és Markovics Botond (Brandon Hackett)

Moskát Anita és Markovics Botond regénye nyerte a Zsoldos Péter-díjat

Idén egyedülálló módon egyszerre adták át a tavalyi és az idei díjakat.

Hírek

2021. 04. 21.

Frank Miller a modern képregény élő legendája

Bűnös hősök, hazug feloldozások – Frank Miller, a hibrid-noir fenegyereke

A kultikus képregényíró, aki immár negyven éve sikert sikerre halmoz.

Képregény

2021. 04. 21.

Stephen King és fia, Joe Hil

Magyarul is megjelenik Joe Hill kultikus horror-novelláskötete

Stephen King fia 2005-ben futott be a most megjelenő gyűjteménnyel.

Hírek

2021. 04. 20.

Hirdetés

Legutóbbi cikkek

Moskát Anita és Markovics Botond (Brandon Hackett)

Moskát Anita és Markovics Botond regénye nyerte a Zsoldos Péter-díjat

Idén egyedülálló módon egyszerre adták át a tavalyi és az idei díjakat.

Hírek

2021. 04. 21.

Charles Cullen és Eddie Redmayne

Sorozatgyilkos bőrébe bújik következő filmjében az Oscar-díjas Eddie Redmayne

Eddie Redmayne már eddig is a szélsőséges karakterek mestere volt.

Hírek

2021. 04. 21.

Stephen King és fia, Joe Hil

Magyarul is megjelenik Joe Hill kultikus horror-novelláskötete

Stephen King fia 2005-ben futott be a most megjelenő gyűjteménnyel.

Hírek

2021. 04. 20.

Jacek Dukaj: Érkezés a sötétségbe

Az emberiség alkonya és a gépek hajnala, másként, mint a Terminátorban – Könyvkritika

Jacek Dukaj olyan világba kalauzol, ahol nem akarunk élni.

Hírek

2021. 04. 20.

A felfedezés igazi filmtörténeti kuriózum lenne

Hajtóvadászat Brazíliában Orson Welles elveszett kópiája után

A dokumentumfilmes stáb sikere igazi filmtörténeti kuriózum lenne.

Hírek

2021. 04. 19.

Hirdetés