A Fumax Kiadó 2021-ben is kiváló minőségű és biztos kézzel válogatott, no meg minőségi külcsínnel bíró képregényeiről volt ismert: Monstress, Orgyilkos osztály, Sandman, Transformers, hogy csak párat említsünk a tavalyi listáról, és a kiadó a napokban elkezdte csepegtetni első idei megjelenéseit is.
Ennek pedig egyik első állomása a The New York Times írójának, Scott Snydernek és Greg Capullo illusztrátornak eredetileg 2020-ban megjelent Batman: Last Knight on Earth című munkája lesz. A DC Comics-nál megjelent képregény pikantériáját az adja, hogy a Vén Logan mintájára egy posztapokaliptikus jövőbe helyezi a cselekményt, és így a Denevérember alakját. Nagyjából húsz évvel a most ismert világunk után Bruce Wayne az Arkham-i Elmegyógyintézetben ébred, és nem emlékszik rá, hogy ő valaha Batman lett volna. Az izgalmas kiindulópont után a főhősnek nem csupán saját emlékeit kell újra összeillesztenie, de rá kell jönnie, mi vezetett az ismert világ pusztulásához.
A DC Black Label korábban úgy harangozta be a kötetet a 2020. áprilisi amerikai megjelenés előtt, mint az “utolsó történet, melyet Batmanről elmeséltek“. A Fumax által megjelentetett gyűjteményben a teljes, eredetileg három kötetben megjelent sztori helyet kap. Scott Synder egyébként a megjelenéskor azt mondta róla, hogy ez a legfurcsább Batman-történet, mely valaha íródott: “Arra gondoltam, szeretném, ha az én Batman történetem legalább annyit tanítana a gyermekeimnek a bátorságról, amennyit Frank Miller Batman-történetei a a félelemről tanítottak nekem, mikor gyerek voltam.”
A Fumax idén is továbberősít majd képregényfronton, és az elkövetkező napokban, hetekben ismét várhatóak majd újabb bejelentések tőlük. Addig is íme a DC által a Batman: Last Knight on Earth kötethez kiadott hivatalos előzetes kedvcsinálónak.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Itt az ideje támogatni egy vásárlással a magyar alkotókat.
Magyarok, akik nemzetközi viszonylatban is megállnák a helyüket.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.
