Asimov, Clarke, Heinlein, Bradbury, Aldiss, Gibson, Pohl, Silverberg, Simak, Delany, Vance, Morcock. Ami közös e nevekben, hogy mindannyian birtokolják a Sci-fi Nagymestere címet, ami csupán egyfajta elméleti kategória, mégis különös, hogy minden idők legnagyobb sci-fi sikerének szerzője hiányzik a listáról.
Brian Herbert, az 1986-ban elhunyt Frank Herbert fia tette közzé a közösségi médiában, hogy a napokban levélben fordult a Science Fiction & Fantasy Writers of America-hoz annak érdekében, hogy édesapja a kortársakhoz hasonlóan, ha közel harminc évvel a halála után is, de végre megkaphassa a sci-fi nagymesteri címet. Az SFWA-nak jelenleg van egy olyan szabálya, hogy a címet kizárólag élő személy kaphatja meg, emiatt Herbert a levélben megindokol egy intézkedést is, miszerint érdemes lenne módosítani az odaítélés szabályain.
Az, hogy Frank Herbert sosem kapta meg a címet azért is hat különösen, mert élete főműve, az 1965-ben megjelent Dűne minden idők legtöbb példányban eladott sci-fi regénye, világszerte 20 millió darabot adtak el belőle. A cím egyébként 1975 óta létezik, elsőként Robert A. Heinleinnek ítélték oda, Herbert halálának évében pedig Arthur C. Clarke-ot díjazták. Nyilván az évi egy díjazás szűkíti az SFWA lehetőségeit is, emiatt például William Gibson is csak 2019-ben kapta meg az elismerést, pontosan 35 évvel a műfajteremtő Neuromancer megjelenése után.
A Dűne egyedülálló jelenség a sci-fi irodalomban, melyet alaposan átszőnek politikai, szociológiai, pszichológiai és ökológiai szálak, és mely elnyerte a Nebula-díjat a legjobb regény kategóriában és megosztva Roger Zelazny-vel, valamint elhozta a Hugo-díjat is. Herbert négy folytatást írt a regényhez, de 1986-os halála miatt nem tudta befejezni. A rajongók részéről megvolt az igény a ciklus lezárására, de a történet összetettsége miatt ez nem tűnt lehetségesnek úgy, hogy az Frank Herbert „örökségének” megfeleljen. A várt befejezést végül a szerző fia, Brian Herbert és Kevin J. Anderson készítette el az író hátrahagyott jegyzetei alapján, halála után csaknem egy évtizeddel, de az új epizódok vegyes fogadtatásban részesültek az olvasók részéről.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
