Hobo Rejtő Jenő munkássága és hősei előtt tiszteleg

Kovács Krisztián
2020. szeptember 10. | Becsült olvasási idő: 1 perc

Rejtő Jenő művei és karakterei előtt tiszteleg új albumával Hobo

Rejtő Jenő sokakat megihletett már, gondoljunk csak Fehér Boldizsár tavaly megjelent Vak majom című regényére, mely tisztelgés a Vesztegzár a Grand Hotelben című Rejtő-regény előtt, most pedig a magyar könnyűzene legendája kapcsolódik egyéni módon a zseniális ponyvaíró művészetéhez.

Hobo Rejtő Jenő munkássága és hősei előtt tiszteleg

Már célegyenesben van Hobo sorban 14. stúdióalbuma, mely a Rejtő-dekameron címet kapta. Nem véletlenül, Hobo ugyanis egyfajta zenei novellagyűjteményként képzelte el az új anyagot, mely egyfelől Giovanni Boccaccio Dekameronja, másfelől a leghíresebb magyar ponyvaíró világa előtt is tiszteleg. A történetben a jól ismert Rejtő-hősök a koronavírus elől a margitszigeti Grand Hotelben keresnek menedéket, és akár Boccaccio alakjai a pestisjárvány idején, saját történeteikkel szórakoztatják a társaságot.

Az albumon feltűnik majd Gorcsev Iván, Csülök, Piszkos Fred, Troppauer Hümér, Senki Alfonz, Fülig Jimmy, és természetesen Vanek úr is, ráadásul a 14 dalt tartalmazó korong még külcsínben is megidézi majd a klasszikus, Korcsmáros Pál által készített Rejtő-képregények világát. Hobo egyébként hamar megtartja az új anyag lemezbemutatóját is, méghozzá vasárnap, tehát szeptember 13-án 18 órától a Barba Negra Track színpadán.

Rejtő munkásságának mi magunk is nagy rajongói vagyunk, korábban ebben a cikkben gyűjtöttük össze a kedvenc Rejtő-regényeinket, születésének 115 évfordulója kapcsán pedig ezt írtuk róla: „Rejtő minden egyes alakja mögött összetéveszthetetlenül érződik a magyarság, és az, amit a szerző gondolt a magyarokról, ahogy ő látta saját népének mentalitását. Mert milyen is a magyar? Aki találékony, aki minden helyzetből kivágja magát, aki mindig megtalálja a megoldást, és aki saját helyzetét képes megfelelő öniróniával, de persze cinikus merengéssel is fogadni. Az irodalom egyik legfontosabb küldetése a valóság visszatükrözése, és talán Rejtő maga sem gondolta volna, hogy éppen emiatt filléres regényei még több mint hetven évvel a halála után sem veszítenek majd aktualitásukból.”