Kovács Krisztián
2018. december 11. | Becsült olvasási idő: 5,5 perc

Sci-fibe oltott elmebeteg ötletparádé – Filmkritika

A komolyabb lélegzetvételű rajzfilmsorozatok kétségtelenül reneszánszukat élik. Míg régebben a felnőtteknek szóló 2D animált kalandok közül általában csak a Simpson család, a South Park, a Futurama vagy a Beavis és Butt-head ugrott be a magyaroknak, addig ezt követően megjelent a Family Guy, ami a mai napig nagy népszerűségnek örvend, jött a Cleveland Show és az Amerikai fater, aztán a Gravity Falls, a Regular Show, vagy épp a Bojack Horsemen. Ugyan mindegyik hordozott magában önállóan is egyedi és korábban ritkán látott értékeket, saját keretein olyannyira túlmutatni egyik sem tudott, mint a Rick és Morty széria.

Justin Roiland amerikai színész, író és producer 2011 vége táján készített egy animációs rövidfilmet, melybe beleszeretett a Community című sitcom stábjából frissiben menesztett Dan Harmon. Kettejüknek sikerült a rövidfilm alapján egy egész évados berendelést elérniük, és ki tudja, hogy, de ebben a rendkívül zárkózott, és mindent kontrollálni akaró szolgáltatókkal telített világban kieszközölték azt is, hogy a nézettség fényében totálisan szabad kezet kapjanak a Rick és Morty történetét és karaktereit illetően. Az eredmény pedig? A talán valaha született legkomplexebb rajzfilm, mely az ég világon mindenkinek beint, mindent kiparodizál, és melynek eredetiségét nem lehet eleget dicsérni egy olyan korban, ahol egész filmuniverzumok épülnek ezerszer megrágott sablonokra.

Rick & Morty Forrás: imdb.com

Határok nélkül

A Rick és Morty egy számtalan zsáner elemeit igazi elmebeteg ötletparádéba fojtó, immáron három évadot megélt animációs sorozat, mely leginkább a címben is emlegetett két szereplőre Rick Sanchezre, a zseniális nihilista, hedonista szuperzseni tudósra, illetve unokájára, a gyámoltalan és naiv Mortyra épül, akik kalandozásaik során felfedezik mind az univerzumot, mind a multiverzumot. Ez a bekezdés, sőt az egész cikk sem feltétlenül elég arra, hogy hűen bemutassa, mennyi mindenről is szól ez a sorozat, hány réteggel, és pontosan milyen mélységekkel rendelkezik az elképesztően beteg ötletei alatt, és mégis miként is áll össze koherens egésszé.

Ennyit jelent az, hogy a két alkotó szabadkezet kapott a sztori megalkotásánál. Nem voltak határok, mindössze egy meglehetősen laza és szabadon értelmezhető keret, ami körbefogja a szériát, és éppen ezért a Rick és Morty legnagyobb erénye abban a feltétlen szabadságban rejlik, amellyel saját univerzumát, karaktereit, és azt a közeget is kezeli, melyről mesél, és melynek maga a sorozat szól.

Rick & Morty Forrás: imdb.com

A popkultúra seggberúgása

A széria hemzseg a popkultúrális utalásoktól, ám ezt közel sem olyan végtelen erőltetettséggel teszi, ami fárasztóan hat rengeteg mai alkotásnál, ezek az utalások ugyanis nem pusztán helykitöltők, hanem a sztori szerves részét képezik. A Rick és Morty fogja ezeket a kliséket, és átengedi a saját szűrőjén, ami egyfelől egyfajta paródiáját képezi a boncolgatott jelenségnek, másrészt teljesen új értelmezési lehetőséget is ad nekik. Jó példa erre rögtön az első évad második epizódja, ahol az Eredet és a Rémálom az Elm utcában című filmek háttértörténetének egészen egyedi megközelítését adja.

És az ehhez hasonló momentumokkal telis-tele van a széria, gyakorlatilag nincsen olyan sci-fi elem a multiverzumoktól, az idegen civilizációkkal való megismerkedésen, az időutazáson, a szingularitáson át a világvége különböző ábrázolásáig, mellyel ne foglalkozna, de nem elégszik meg ennyivel, mert minden egyes területnek ad egy új értelmezési szintet, a visszájára fordítja, megcsócsálja, és gátlástalanul ki is parodizálja. A Rick és Mortyban nincsenek határok, a sorozat univerzumában minden, és annak ellenkezője is lehetséges, nincsenek sablonok, csak egyetlen végeláthatatlan ötletparádé.

Rick & Morty Forrás: imdb.com

Tájékozottsághoz igazított önirónia

És ez bizonyos szempontból a sorozat kegyetlen öniróniáján is nyugszik. A Rick és Morty nem csak mindennek és mindenkinek int be, de saját magával sem kivételez, épp úgy, ahogy pl. a Family Guy is tette. A rokonság nem véletlen, kicsit olyan, mintha Seth McFarlane sorozatát vegyítették volna a Futurama-val, aztán mikor a koktél kész lett, felöntötték Jim Beammel, megszórták Speeddel, aztán az egészet intravénásan szúrták be.

És éppen emiatt a Rick és Morty élvezete bizony megkövetel egy bizonyos tájékozottsági szintet, a számtalan utalás, a tudományos elméletek, és azok kiforgatása, saját világának megállíthatatlan tágulása okán egy idő után értelmezhetetlenné és unalmassá válhat azok számára, akik pl. a Simpson család kiváló és jóleső, ugyanakkor tahó egyszerűségű humorához szoktak. A Rick és Morty több ennél, agyfacsaró mixer, amibe minden belefér.

Rick & Morty Forrás: imdb.com

Rétegek közti rétegek

Aki pedig azt gondolná, hogy a pattogó párbeszédek, tudományos elméletek, és az ezer fokon izzó és pörgő történet csupán a humor egy új típusú hullámvasútja, az nagyon téved. Mert a Rick és Morty bizony a paródiába hajló kliséboncolgatáson túl csupa olyan kérdéssel foglalkozik, mely az ember múltja, jelene és jövője szempontjából évek óta képezi komoly tudományos viták tárgyát, így lényegében nem pusztán a popkultúra, de az egész emberiség viselkedéskultúrája elé is görbe tükröt állít.

Szó esik családi kapcsolatok mélységéről és megéléséről, emberek és háziállatok ellentmondásos kapcsolatáról, a felnövéssel járó traumákról, ember és természet viszonyáról, a béke fenntarthatóságáról, a háborúk hozományairól, a technika fejlődésének hosszútávú hatásairól, politikáról és korrupcióról, és még számtalan szociológiai, antropológiai, pszichológiai, matematikai, csillagászati, stb. összefüggésről.

Rick & Morty Forrás: imdb.com

Tovább a Rick és Morty metaverzum felé

Számomra is egészen meglepő, hogy a milliónyi értelmezési réteg, és a sűrű komplexitás ellenére is a Rick és Morty egyre nagyobb népszerűségre tesz szert, ami jól jelzi, hogy igenis ma is szükség van igényes, és összetett szórakoztató műsorokra, ez a széria pedig annyival többet ad, mind bármelyik korábbi 2D-s animáció, hogy bizonyos szempontból jelentőségét kezdik a Black Mirrorhoz mérni, amiben én az ég világon semmiféle kifogásolnivalót nem látok.

A Rick és Morty szerencsére számtalan ötletből és lehetőségből válogathat a továbbiakban is, és remélem, hogy a jó széria nem törik meg a most készülő negyedik évaddal sem, hogy nem próbál a növekvő népszerűség miatt kompromisszumokat kötni, hisz legfontosabb vonzerejét és értékét éppen az adja, hogy saját univerzumában felrúg minden egyes szabályt, és megmutatja nekünk nézőknek azt a fajta határtalanságot, mely önkéntelenül is képes lesz a képernyők elé szegezni minket.