- Kovács Krisztián
- 2020. szeptember 17. | Becsült olvasási idő: 1 perc
Tegyük is félre rögtön, hogy Hollywoodban milyen elképesztő feldolgozáshullám tombol az elmúlt években, melynek egyre több klasszikus film esik áldozatul, ám ennek elfogadása mellett is látszólag értelmetlennek tűnik minden idők egyik leghíresebb és legtökéletesebb filmjét rebootolni.
A Keresztapát is utolérte az értelmetlen reboot-láz
A Paramount Stúdió a napokban jelentette be, hogy nem csupán rebootolja minden idők egyik legjobb és leghíresebb filmjét, Francis Ford Coppola Keresztapáját, és Mario Puzo eredeti regényét, de már el is kezdett dolgozni a tíz epizódosra tervezett széria előkészítésén. A premierdátum még nincs ugyan kőbe vésve, de már 2021-ben szeretnék is bemutatni az egyelőre The Offer munkacímen futó projektet, melynek forgatókönyvírói székét Michael Tolkin foglalta el.
Mondanunk sem kell, mennyire kockázatos vállalkozás ez – akárcsak a nemrég előzetest kapott Száll a kakukk fészkére-előzménysorozat – hiszen Francis Ford Coppola 1972-es első Keresztapa-filmje minden idők egyik legjobb mozija, melyben minden a helyén van. Nem hiába, az eredetileg 1969-ben megjelent regény írója, Mario Puzo Coppolával közösen alkotta meg a forgatókönyvet, a filmet pedig összesen kilenc Oscar-díjra jelölték, a legjobb film és a legjobb forgatókönyv díját haza is vitte, és természetesen az Akadémia díjazta Marlon Brando ikonikus teljesítményét is Don Vito Corleone szerepében.
A Keresztapát két folytatás követte, az egyesek szerint még nagyszerűbben sikerült, a helyét történelmi filmként is tökéletesen megálló második epizód 1974-ben, mely már a legjobb rendezés Oscarját is begyűjtötte, valamint az 1990-es immáron visszafogottabb kritikákat kapott harmadik rész, mely megfelelően lezárta a Corleone-család történetét. Utóbbi egyébként idén ünnepli 30. évfordulóját, ennek kapcsán a rendező, Francis Ford Coppola teljesen újra is vágta az eredeti filmet.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
Sapkowski univerzuma, ahogy számos fantasy, a középkori szimbólumrendszerekből is merít.
A vihar kapujában 1951-ben meghozta az áttörést, és a világhírt a japán rendezőnek.
A Marvelnek akadt pár furcsa húzása, de ezért biztosan megőrültek volna a rajongók.
Pinczés Dávid filmje bizonyítja, hogy csak egy jó forgatókönyv kell, meg két kiváló színész.
Csak remélni tudjuk, hogy jobban sikerül, mint az Oroszlánkirály.
A Nemzeti Filmintézet 4,5 milliárd forintot szavazott meg a produkciónak.