Stanley Kubrick a XX. század egyik legnagyobb rendezőegyénisége volt, szuggesztív képi világa és utánozhatatlan atmoszférateremtő képessége kiemelte kortársai közül, rejtőzködő életmódja, ritkán adott interjúi pedig csak tovább növelték megközelíthetetlenségének mítoszát, így még arról is csupán ritkán vallott, mely filmeket tartja irányadónak saját pályafutását tekintve.
Kubrick az 1960-as évek közepétől konzekvensen elutasította, hogy részt vegyen a filmtörténet legjobb alkotásait taglaló vitákban, így filmeket sem nevezett meg, melyek őt magát inspirálták, kivéve egyetlen alkalmat. 1963-ban az akkor induló Cinema magazin egyik első lapszáma Kubrick 10-es ajánlásával jelent meg, és ez az egyetlen dokumentált eset, hogy a később a 2001 Űrodüsszeia vizuális effektusaiért Oscar-díjat nyert rendező a kedvenceiről beszélt.
Jon Harlan, aki évtizedeken át dolgozott Kubrick mellett, azt mondta, a rendező később néhány helyen szívesen változtatott volna a rangsoron, beillesztette volna többek közt a Kenneth Branagh által rendezett V. Henriket, melyet a valaha készült legjobb Shakespeare-adaptációnak nevezett, és azt mondta róla, hogy jobb, mint a Laurence Olivier-féle változat.
Persze Kubrick-ról érdemes tudni, hogy ahány interjú megjelent vele, annyi különböző rendezőt nevezett meg fő inspirációs forrásaként, így pl. Elia Kazanról azt mondta egy 1957-es beszélgetésben: „Kétségkívül a legjobb rendező Amerikában, csodát művel a színészeivel.” Ugyanebben az évben azt is mondta: „A legjobban Max Ophulst értékelem, kivételes érzéke volt a legjobb témák kiszimatolásához, és a legjobbat hozta ki belőlük.” 1960-ban pedig úgy fogalmazott: „Bergman, De Sica és Fellini az a hármas, akik egyedülálló módon nem csupán művészi opportunisták. Van egy egyedi nézőpontjuk, amit újra és újra kifejeznek a filmjeikkel.”
Most pedig íme Stanley Kubrick egyetlen alkalommal megnevezett 10-es listája:
Újra műsoron a Quantum Leap – Az időutazó.
A Warner döntése értelmében nem annyira biztos.
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
