Supermanről szóló elveszett Vladimir Nabokov-versre bukkantak

A világhírű orosz származású amerikai szerzőre leginkább a Lolita című szókimondó és naturalista regénye miatt emlékeznek az olvasók, a The Guardian azonban most egy egészen különös, a szerző által a nagy sikerei előtt írt vers közléséről számolt be, melyben Nabokov furcsamód Superman magánéletéről elmélkedik.

Vladimir Nabokovot leginkább nagy botrány kavart Lolita című regényéről ismerik

In The Man of To-morrow’s Lament címmel jelent meg a Times irodalmi mellékletében egy korábban ismeretlen Vladimir Nabokov-vers. A cikk szerint a szerző először 1942-ben a New Yorker magazinnak küldte be az írást, melyben Superman arról elmélkedik, vajon Lois Lane miért nem tud gyermeket szülni neki. Az ihletforrás állítólag a szerző fia volt, aki rajongott az akkor még csak pár éve elérhető Superman-képregényekért. A vers “nabokovi” fordulata szerint Superman dilemmáját éppen az okozza, hogy úgy érzi, az együttléttel vélhetően megölné szerelmét.

Andrej Babikov, Nabokov művészetének kutatója elmondta a versről, hogy a New Yorker irodalmi szerkesztője, Charles Pance visszautasította az írás közlését, ugyanakkor állítólag ezt ösztönző jelleggel tette, mert minőségét tekintve befért volna a lapba, témáját tekintve viszont nem, Pance pedig biztos volt benne, hogy egy másik magazin azonnal lecsap majd az versre, ami aztán végül közel 80 évig fiókban maradt. Nabokov tíz évvel később már országszerte ismert író volt, tizenhárom évvel később pedig megírta a Lolitát, amivel egycsapásra a háború utáni nemzedék egyik új hangjaként kezdte tisztelni az irodalmi közvélemény.

Az 1955-ben született Lolita óriási siker lett, jelenleg minden idők 18. legtöbb példányban elkelt műve, megjelenése óta nagyjából 50 millió darabot adtak el belőle, J. K. Rowling, és Mario Vargas Llosa egyaránt kedvenc regényei közt említi. Nem csoda, a regény elképesztő karriert futott be, hiszen készült belőle opera, balett, színdarab, bemutatták a Broadway-n, és maga a nagy Stanley Kubrick adaptálta filmvászonra. A rendkívül finom utalásokkal és humorral átszőtt regényt, merész és tabukat döntögető szexuális tartalma miatt szinte kötelezően tiltották be több helyütt is szerte a világban obszcenitására tekintettel, így Franciaországban, Nagy-Britannia országaiban, Új-Zélandon, Argentínában, a Dél-Afrikai Köztársaságban az apartheid idején, valamint 1958-tól jó ideig Kanadában sem volt kapható.

Kapcsolódó cikkek

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

A boncolás titkos művészete – Könyvkritika

Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!