Kovács Krisztián
2021. december 21. | Becsült olvasási idő: 1 perc

Színpadra állt Mary Shelley Frankensteinje a Katona József Színházban

A Katona József Színház jó szokásához híven ezúttal is egészen egyedi darabokat választott a decemberi premierek alapjául, melynek keretében Turgenyev regénye, és az Apák és fiúk előadás mellette színpadra áll a gótikus horror alapját képező regény egyedi adaptációja is.

December 17-én tartották a Teremtmények bemutatóját a Kamrában. A darab Mary Shelley 1818-ban megjelent Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regényét, a gótikus horror egyik alapkövét vette alapul Tárnoki Márk rendezésében, a főbb szerepekben pedig Bányai Kelemen Barna, Rába Roland, Pálos Hanna, Elek Ferenc, Bezerédi Zoltán, Szécsi Bence, valamint Tóth Zsófia volt látható. A regény átiratáért Hajós Zsuzsa felelt.

„Kutatóhajó vesztegel az Északi-tenger jégtáblái között. Ítéletidő. Üvöltő szél, hóvihar…Itt indul Mary Shelley kultikussá vált regénye. Az Északi-sarkon kapaszkodik egymásba két alak. Teremtő és teremtmény. Apa és fiú. Gyilkos és áldozat, áldozat és gyilkos. Alapvető, emberi vágyaik mentén alakult a történetük pokoljárássá. Szeretetre, figyelemre vágytak. Arra, hogy elfogadják őket. Tudásra vágytak. Alkotni akartak. Szeretni akartak. Társat akartak. Változtatni akartak a világon. Új dolgokat létrehozni. Teremteni…Milyen feltartóztathatatlanul válunk azzá, amik végül leszünk…” – hangzik a darab beharangozója.

A Turgenyev regényére épülő másik premier, az Apák és fiúk rendezéséért Asher Tamás felelt, a szereplőgárda itt is igen nívós: Vizi Dávid, Tasnádi Bence, Máté Gábor, Fekete Ernő, Kocsis Gergely, Szirtes Ági, Jordán Adél, Veszelovszki Janka, Csoma Judit, Borbély Alexandra, Pálmai Anna, Szacsvay László, Lengyel Benjámin, és Ujlaki Dénes is látható volt a színpadon a december 18-i premieresten. Ahogy a beharangozó is szólt: “Turgenyev érzelmes, fordulatos története látszólag két nemzedék szembenállásáról, valójában a folyton változó viszonyokról, ideológiai vitákról, önmeghasonlásról, megalkuvásról és elfojtott vágyakról szól. Tárgyilagosan, sőt együttérzően ábrázolta a szembenálló generációkat, mégis sikerült mindenkit megsértenie. Minden tükörbe néző torzképet látott. A Csehov adaptációiról, illetve a Katona nézői számára Pogánytánc című művéről ismert Brian Friel sűrít, kiemel, sejtet és felkavar.”