Sztálin szívesen olvasta azokat a regényeket, melyeket ő maga tiltott be

Hamarosan megjelenik Stalin’s Library: A Dictator and His Books Geoffrey Roberts tollából, és a napokban a The Guardian hosszabb cikkben adott ízelítőt a kötetből, mely hosszú évek kitartó kutatómunkáját gyűjti egybe, és mely a rettegett diktátor könyvtárát és olvasási szokásait veszi górcső alá.

Roberts a közismert ténnyel kezd, miszerint Sztálin megszállott olvasó volt, dácsájában nagyjából 20 ezer kötetnyi gyűjteménye vette körbe, és 1953. márciusának elején is e könyvespolcok közt kapott végzetes agyvérzést. Sztálin jegyzeteket készített piros, zöld és kék ceruzával minden egyes általa olvasott kötetbe, a napi penzumát pedig állítólag 300 és 500 oldal közt határozta meg, amit igyekezett is tartani, bár ez vélhetően a megszokott diktátorokról szőtt legenda. A margóra írt megjegyzések közt egyébként olyanok szerepeltek, mint: „egyetértek”, „ez hülyeség”, „gazember”, és néha, amikor egy-egy rész megnevettette, odafirkantotta, hogy „ha-ha”.

Sztálin szeretett könyveket kölcsönkérni, állítólag a szovjet költő, Demyan Bedny panaszkodott is rá, hogy a kölcsönkért könyveket zsíros ujjlenyomatokkal tarkítva adta vissza. Könyvtárában egyébként meglehetősen széles merítés volt gyermekpszichológiai, sport és vallási témájú kötetekből, de akadtak szakirodalmak a szifiliszről, a hipnózisról, gyűjteménye pedig tartalmazta Turgenyev és Dosztojevszkij összes nyomtatásban megjelent művét. Hruscsov Sztálin halála után nem járult hozzá, hogy a könyvtár tartalmát megőrzésre kategorizálják és archiválják, így a köteteket egyszerűen eladták vagy elosztogatták, felkutatásuk ma komoly kutatómunkát igényel.

Sztálin egyébként előszeretettel olvasta azon műveket, melyek betiltatását többek közt ő maga kezdeményezte, és rendelte el, köztük volt Daniel Defoe Robinson Crusoe-ja (állítólag fogadott fiának is egyszer ezt adta ajándékba), H. G. Wells-től a Russia in the Shadows, vagy George Orwell Állatfarmja. Vitalij Szentalinszkij kutató a KGB irodalmi archívumában különös adatra bukkant, miszerint hiába volt Sztálin hatalmas irodalomrajongó, regnálása alatt összesen mintegy 1500 író vesztette életét.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.