Talabosné Lukács Nikolett
2022. július 21. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc

Tolkien ezerszínű világához minden vándornak elkel egy jó térkép – Könyvkritika

J. R.R. Tolkien nemcsak a brit, hanem az egyetemes kulturális örökség része is. A nevét még azok is ismerik, akik műveit nem kedvelik, a fantasy szerelmesei számára pedig ő a műfaj atyja, a popkultúra része, az „alfa”, amely nemcsak egy, hanem követőinek hála számos más világ megteremtője vagy ihletője. Művei rendkívül összetettek, s irodalmi színvonalban egyesek szerint Joyce Ulyssesével vagy Homérosz eposzaival vetekszenek. Nem csoda, hogy éppen ezért olvasásuk nem egyszerű, s a járatlan vándor könnyen eltéved Középföldén.

Történelme, népe, nyelvei számos lelkes kutatónak adnak több évtizedes munkát, amelyet időszerű volt egy kötetbe foglalni. Mint ahogy minden nagy munkánál, a kötet első változatában is maradtak hibák, pontatlanságok, amelyeket a szerző, Karen Wynn Fonstad felülvizsgált és javított. Ezt tarthatja kezében most minden olvasó, aki vissza akar térni ebbe a varázslatos univerzumba.

Karen Wynn Fontad: Középfölde atlasza

„A tolkieni mitológiában körülbelül 3-4000 egyedi földrajzi név, elnevezés található, és ebből mintegy 1000 olyan van, amelynek már született valamilyen magyar fordítása, ezek között pedig több száz olyat találunk, amelynek többféle változata is megjelent”

– írja Füzessy Tamás, a Magyar Tolkien Társaság társelnöke az Atlaszhoz írt előszavában. Még a járatos rajongók számára is hasznos lehet a könyv, hiszen az oxfordi professzor évtizedeken át tökéletesített munkái nem egyszerűek.

Az atlasz az Óidőktől a Harmadkoron át, Bilbó, Frodó és a Gyűrű Szövetsége utazásáig, és a negyedkor elejéig mutatja be Tolkien világát. A hét fejezet az Arda születésével kezdődik, amikor is az első korban lezajlik a világok teremtése. Mint minden nép mitológiájának, Középföldének is megvan a maga origója, amely egy komplett teremtéstörténettel kezdődik. Ebben szerepel az ún. „teogónia” (amely az istenek létrejöttéről, születéséről, harcairól szól) és a kozmogónia (amely a fizikai világ létrejöttét meséli el).

Karen Wynn Fontad: Középfölde atlasza

A tolkieni mitológiában Eru Ilúvatar, az Egyetlen: ő az abszolút hatalommal rendelkező atyaisten, korlátlan teremtőerővel, tudással van felvértezve. A gondolatait senki sem ismerheti. Ő teremti meg a valákat, akik Eru elméjének kivetülései, nála kisebb hatalmú istenség- vagy angyalszerű lények. Test nélkül léteznek, bár tetszőleges alakot ölthetnek fel. A további lények teremtése Eru és az ő művük, akik közül léteznek tökéletesek (tündék) és tökéletlenek (emberek, törpök). Tolkien világának „sátánja” Morgoth, aki az orkok megteremtője, Szauron egykori vezetője, a sötét lények atyja volt. A teremtést nagy csaták és vándorlások követték, amelyben tanúi lehetünk a tündék ébredésének, majd utazásának, a „nagy menetelés”-nek, a noldák futásának, Beren és Luthien utazásainak (amely azóta hála Christopher Tolkiennek egy külön kötetben kapott helyet), az emberek nyugatra menetelének, a belerandi ütközeteknek, majd a nagy csatának, amit az „Izzó harag háborújá”-nak is neveznek.

A Másodkorban eljöttek a sötét esztendők és Sauron hatalomra került. Ekkor alakult meg az utolsó szövetség, amelyre a Frodóék vándorlásáig nem lesz többet példa. A Harmadkorban megismerhetjük a dúnadán királyságokat, Angmar elestét, s az egyre súlyosbodó nehézségeket is. Ekkor zajlottak le a hobbitok és a törpök vándorlásai is, amelyeket a kötet kiváló térképekkel alá is támaszt.

A „Regionális térképek” című fejezet számomra hatalmas segítség volt, mivel a Megye, Eriador, Vadonföld, a Ködhegység, a Fehérhegység, a Magasföldek és Mordor sokkal részletesebben, mégis átláthatóbban jelennek meg előttünk. A hobbit külön fejezetet kapott, ahogy A Gyűrűk Ura is, a regények olvasása előtt, vagy közben nagyon ajánlott az atlasz forgatása.

Karen Wynn Fontad: Középfölde atlasza

A mintegy 180 kétszínű térkép és ábra segítségével, beleértve az első, a másod- és a harmadkor csatáit és kulcsfontosságú helyszíneit; valamint várak, épületek, tervrajzok, az éghajlati viszonyok, a domborzat, a növényzet, a nyelvek és a népességi megoszlások leírását, amelyek segítségével olyan szemszögből ismerhetjük meg Tolkien világát, melyre korábban nem volt példa.

A könyvet több függelék és részletes, térkép-koordinátákat is tartalmazó névmutató egészíti ki, valamint minden fejezet és alfejezet esetében időbeli elhelyezkedést is látunk.

A névmutatóra különösen felhívnám a figyelmet, mert a hihetetlenül részletgazdag, s biztosítja a helyszínek visszakereshetőségét is. A nyelveket és nyelvjárásokat egy nagyon érdekes ábra is tartalmazza, kiváltképpen hasznosak lehetnek pedig az atlasz végén lévő jegyzetek és irodalomjegyzék. A kötetnek nemcsak, hogy ott kell lennie minden Tolkien rajongó polcán, hanem állandó használatra javasolt, amikor az egyes regényeket olvassuk.