• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!

Filmkritika

  • 2022. március 31. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc

Torokban ragadt szavak a háború védtelen áldozataiért – Filmkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

Március 9-én került fel a Netflix kínálatába, Ole Bornedal II. világháborús drámája, Az árnyék a szememben, egy felkavaró, és szívbemarkoló igaz történet alapján, amely történetnek sajnálatos módon a már egy hónapja tartó ukrajnai orosz invázió ad újabb aktualitást. Bornedal filmje ugyanis a háborús mechanizmus védtelen áldozatainak állít emléket, ennél is fogva a néző nem tud elvonatkozatni a valós időben zajló háborús események vélhető borzalmaitól. De a továbbiakban a film objektív megítélését segítendő, igyekszem nem a történelmi párhuzamok mentén felépíteni a kritikámat.

Az árnyék a szememben most már a sokadik világháborús alkotás Európából, ami az elmúlt években új „lendületet” adott a hosszú évtizedek alatt egyre jobban elsilányult, sematikus hollywoodi világháborús filmeknek. Ole Bornedal alkotása valójában két ponton is illeszkedik az elmúlt bő egy évtizedben ismét felfutóban lévő II. világháborús filmek sorába.

Az árnyék a szememben (2022)

Az árnyék a szememben (2022)

Az egyik ilyen pont az ellenállás(ok) ábrázolása, itt olyan filmek sorába csatlakozik, mint a Flame és Citron (2008), Max Manus (2008), vagy A város alatt (2011), és A 303-as repülő század (2018). Míg a másik nézőpont a civilek háborús pozíciójának ábrázolása. Sőt ezen felül Bornedal filmjével Dánia csatlakozik azokhoz a „kisebb” – értsd filmpiaci szempontból – nemzetekhez, Hollandia, Észtország, Csehország, Magyarország, amelyek tényleges áldozatai voltak a világháborúknak, s ilyen szempontból, a győztes, meg nem szállt államokétól eltérő történelmi emlékeket, traumákat, hordoznak magukkal. Mint például egy véres, kevésbé ismert csata, 1944 (észt film, 2015), Az elfelejtett csata (holland film, 2020), vagy mondjuk egy nemzet, egy város akár csak egy kisebb közösség sorát befolyásoló morális dilemma, vezetői döntés, A hajnali tenger (2011), 13 Minutes (német film, 2015ÖA király választása (norvég film, 2016). Ám a hosszúra nyúlt bevezető után, lássuk, miről is szól a film.

Mint ismeretes Dániát a náci Németország 1940-ben egyetlen nap alatt, különösebb ellenállás nélkül foglalta el, s az északi szomszédjuknak a „példás protektúra” szerepét szánták, amire kezdetben úgy tűnt a dán kormányban volt is hajlandóság, ahogy ezt egy 1940. április 9-én kelt kormánynyilatkozatból, a mai napig kiolvashatjuk. „A kormány abban a becsületes meggyőződésben cselekszik, hogy tettével megóvja a még rosszabb sorstól az országot. Állhatatosan törekedni fogunk rá, hogy hazánkat és népünket megkíméljük a háború csapásaitól, és számítunk a nép együttműködésére.” Csakhogy a háború előrehaladtával a dán ellenállás egyre több és komolyabb problémát okozott a németeknek, így a nácik kénytelenek voltak a Gestapo mellett még egy kétszázezer fős megszálló kontingenst is az országban állomásoztatni, hogy felszámolják azt.

De mindhiába, 1944. decemberében a dán ellenállás a britek segítségével rajtaütést szervezett a koppenhágai Shell házon, ami akkor a Gestapo főhadiszállásaként funkcionált. A végül csak 1945. március 21-én végrehajtott akció egy szerencsétlen véletlen folytán hatalmas civil áldozatok életét követelő katasztrófába torkolt. Az egyik légitámadás tévedésből ugyanis egy iskolát talált el, ami több mint 100 tanár és diák halálát okozta.

Az árnyék a szememben (2022)

Az árnyék a szememben (2022)

Ole Bornedal filmje ezt a tragikus márciusi napot, valamint ennek előzményeit három szemszögből ábrázolja, ezzel is mintegy érzékeltetve a háború végtelen aspektusát. A vezérfonalat három iskolás gyermek háborús traumáira fűzi fel. Henry (Bertram Bisgaard Enevoldsen) a tíz év körülüli, vidéki srác megnémul egy légi támadás okozta sokk után, ezért anyja a fővárosban élő nővéréhez küldi, hátha a nagy házak árnyékában a fia biztonságosabban érzi majd magát, s talán újra megered a nyelve. Rigmor (Ester Birch), Henry unokatestvére bátor cserfes kislány, aki feladatának érzi, hogy segítsen unokatestvérén. Eva (Ella Josephine Lund Nilsson), Rigmor osztálytársa, egy félénk lány, aki Henryhez hasonlóan súlyos traumát hordoz magában. A szeme láttára lőnek le egy ellenállót az utcán.

A másik két szál közül, ebben a filmben az ellenállást ábrázoló szál a gyengébb, a rendező korrekten mutatja be a támadás megszervezését, de nem pazarol sok időt az ellenállás tagjainak ismertetésére. Ellenben az értelmetlen pusztításban Istent kereső apáca, Teresa nővér (Fanny Bornedal), és a nemzetét eláruló HIPO-s katona Frederik (Alex Høgh Andersen) kálváriája már sokkal nagyobb hangsúlyt kap.

A film lassan bontakozik ki, alaposan megismerjük a fő karakterek motivációit, az egymástól független szereplők története zökkenőmentesen összeforr, a légitámadással induló hosszan elnyújtott csúcspontig. Talán egyedül Teresa személyes története lóg a levegőben, a világ brutalitását értetlenül szemlélő apáca, Istent keresve kallódik a megalkuvó klerikális világ és önmaga ingatag hite között.

Az árnyék a szememben (2022)

Az árnyék a szememben (2022)

A hit egyébként minden karakter szempontjából fontos eleme a filmnek, ami egyrészről a kor dán társadalmának vallásosságát is mintázza, másrészről a rendező által felkínált egyetlen lehetséges menedéket nyújtja az ilyen embertelen időkben.

A gyerekek a pékségből szerzett zsemléjüket az iskola szenteltvíztartójába mártják, hogy lemossák róla a képzelt mérget, míg Teresa az oltárnál a vérző Jézussal győzi meg Frederiket, hogy térjen le a rossz útról. A gyerekeket egy plasztikus példával tanítja meg arra, hogy az Isteni örökkévaló emberi léptékkel felfoghatatlan. S ezért fordulhat elő, hogy ha az Úr akár csak egy pillanatra „nem figyel oda a világra” hosszú hónapokig, évekig szenved az emberiség a gonosztól. És ha csak áttételesen is, de Henry is a hit ereje folytán szólal újra meg, miután a gyengélkedő Eva azt tanácsolja neki, hogy mártsa meg a fejét a szenteltvízbe.

Az árnyék a szememben nem mondom, hogy hiánypótló darab, hiszen a bevezetőben hosszan ecseteltem a vele rokon darabokat, de kétségkívül fontos és jól elkészített film.  Nyílván nem egy hollywoodi költségvetésű alkotás, ez főleg a CGI részeken érződik, ellenben nem pátosszal beszél a háborúról, sem pedig az ellenállásról, hanem annak a civilekre lecsapódó borzalmait domborítja ki. Érzelemgazdag és elgondolkodtató igaz történet.

Kapcsolódó cikkek

Donald Sutherland főszereplésével jön a következő Stephen King-adaptáció

A végeredményt úgy fest, hogy már idén ősszel láthatjuk majd.

Ahol a folyami rákok énekelnek /Forrás:https://f21.hu/irodalom/olvassotthon-delia-owens-ahol-a-folyami-rakok-enekelnek/

Magányos kislány a lápvilág közepén, avagy az ártatlanság elvesztése – Könyvkritika

Újra elővettük az elmúlt évek egyik legnagyobb nemzetközi bestsellerét.

Nyugati nyaralás (2022)

Érdemes felszállni arra a nosztalgiavonatra, amely a Nyugati nyaralásra robog velünk! – Filmkritika

A film, ami egy kis hazai vidámságot csempész a szürke hétköznapokba.

Elhunyt Jean-Luc Godard

A francia újhullám mestere 91 esztendős volt.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Tiszeker Dániel (forrás: filmklubpodcast.hu)

    Tiszeker Dániel: A célunk az volt, hogy a bennük élő gyermeket szólítsuk meg

    Amikor a forgatáson 100-150 ember azért van ott, hogy közösen alkossunk egy jót, azt én semmihez sem tudom hasonlítani.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. szeptember 15.

    Érdemes felszállni arra a nosztalgiavonatra, amely a Nyugati nyaralásra robog velünk! – Filmkritika

    A film, ami egy kis hazai vidámságot csempész a szürke hétköznapokba.

    • 2022. szeptember 2.

    Eleget jöttél vissza, avagy a nem is annyira irgalmas Szamaritánus – Filmkritika

    Stallone új filmjében a jószándék és a sötét erők képernyőn innen és túl viaskodnak.

    • 2022. augusztus 16.

    Hiányzó életszagúság, avagy a Ken babaként ráncigált Király – Filmkritika

    Felemás, de rettenetes szórakoztató lett Baz Luhrmann filmje.

    • 2022. július 20.

    Már tudjuk hol lakott itt Vörösmarty Mihály és Radnóti Miklós – könyvkritika

    Bemutatkozik egy egészen másfajta Budapest.

    • 2022. június 9.

    Reszkessetek, vámpírok, avagy Az elveszett fiúk-retrospektív – Filmkritika

    Retro mozikritika szexelő vámpírokkal.