Új fordításban jelenik meg magyarul Lev Tolsztoj Anna Kareninája

1877-ben jelent meg Lev Tolsztoj egyik leghíresebb műve a Háború és béke mellett. Az Anna Karenina monumentális története az orosz realista regény egyik prototípusa, mely magyarul is több mint 40 különböző kiadást ért meg a megjelenése óta a legnépszerűbb, Németh László-féle fordításban.

Ezúttal viszont új fordításban, a nagyszerű Gy. Horváth László tolmácsolásában olvashatjuk majd újra Tolsztoj felejthetetlen történetét, mely két kötetes, keménytáblás, exkluzív kiadásban lát majd napvilágot az Európa Könyvkiadónál ősszel. A kötet ide kattintva már előrendelhető, alább pedig olvasható az új fülszöveg is.

„Anna Karenyina bizonyára a legelevenebb a világirodalom valamennyi nőalakja közül: mind újabb filmekben, balettelőadásokban és musicalekben láthatjuk, jöhet bármilyen új hullám az irodalomban, új erkölcsiség a társadalomban, szexuális forradalom és feminizmus, az ő története valamiért nem avul el. Még egy népszerű orosz rapper is kérleli az egyik trackjében, hogy „minden jó lesz, nem kell a vonat alá ugrani”. Alakjának titka sokrétű; bizonyára benne van az is, hogy Tolsztoj, aki elementáris erővel és szexuális étvággyal vonzódott a szép nőkhöz (miközben a női szépséget és a szexualitást idővel egyre inkább bűnös dolognak tartotta), minden ízében elragadó hősnőt teremtett – szépsége, flörtölésének bája, gondolkodása, jelleme, tartása, lázadása korának erkölcsei ellen mind-mind jelentékeny, már-már félelmetesen elbűvölő. Pedig Tolsztoj eredetileg Anna alakján keresztül nevetségessé akarta tenni azokat a „nihilistákat”, akik a családot, a társadalom szilárd erkölcsi alapjait rombolják. Nem így sikerült, mert a Tolsztojban élő nagy művész nem engedte, hogy regénye tanmese legyen. A bűnös lélek a világirodalom legvonzóbb házasságtörő asszonya lett, a könyv pedig – Thomas Mann szavaival – minden idők „legnagyobb társadalmi regénye”.

A regényhez kapcsolódó hír, hogy áprilisban a Netflix szerződést kötött a Gazprom Media csoporthoz tartozó 1-2-3 Production nevű céggel, az első közös vállalkozásuk pedig épp Lev Tolsztoj világhírű regényének adaptációja lesz, ezt a Kommerszant című napilap jelentette be tavasszal. A cég korábban A Gyatlov-hágó és Járvány címmel mutatott be Oroszországban sikeres sorozatot, utóbbi jogait a Netflix szintén felvásárolta. A monumentális mű egy szerelmi történetből fejlődik átfogó társadalmi tablóvá, nem csoda, hogy témájánál fogva Hollywood is előszeretettel adaptálja, a mostani egészen pontosan a 11. filmes feldolgozása lesz majd. Az elsőt még 1911-ben Maurice Maître készítette, az első orosz adaptációja pedig nem sokkal az első világháború kitörése előtt, 1914-ben készült el. 1918-ban Garas Márton is készített belőle egy változatot, abban Varsányi Irén játszotta a főszerepet. Legutóbb 2013-ban, és 2017-ben készült belőle egy amerikai, és egy orosz minisorozat.

Kapcsolódó cikkek

Bezárt az Ectopolis Magazin!

4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.