Hírek

Új kiadást kap magyarul J. D. Salinger teljes életműve

Kovács Krisztián
2021. március 1.
Becsült olvasási idő: 1 perc

Hirdetés

Jerome David Salingert a legtöbb irodalomtörténész a XX. század egyik legfontosabb írójának tartja, a Zabhegyező, vagy új fordításában a Rozsban a fogó máig 65 millió példányban kelt el, és bár az életmű igencsak karcsú, így is óriási hatást fejtett ki a második világháború utáni amerikai próza alakulására.

J. D. Salinger (1919-2010)

Az Európa Könyvkiadó idén J. D. Salinger minden magyarul elérhető művét összesen 4 kötetben, és vadonatúj kiadásban tárja majd az olvasók elé március 31-én. A Magasabbra a tetőt ácsok – Seymour: A bemutatás, a Franny és Zooey, a Kilenc történet című gyűjtemény, valamint egyetlen megjelent regénye, a Rozsban a fogó ide kattintva már előrendelhető a kiadó webshopjából is. A tavaly családja szülőhazájában, Litvániában is szobrot kapott szerző népszerűsége lényegében a mai napig töretlen még úgy is, hogy ő maga az 1960-as évek elejétől már egyáltalán nem publikált, sőt, 1980-tól már interjút sem adott, és pusztán néhány paparazzi fotó készült csak róla 2010-ben bekövetkezett haláláig.

Az életének utolsó ötven évét teljes visszavonultságban töltő író a II. világháborúban Európában harcolt, részt vett a normandiai partraszállásban, és állítólag ekkor találkozott Ernest Hemingway-jel is, aki páratlan tehetségnek nevezte a későbbiekben. Salinger már ekkor is dolgozott a Rozsban a fogó kéziratán, mely végül 1951-ben jelent meg, és elképesztő sikert aratott frusztrált, agresszív tinédzser főszereplőjének elképesztően egyéni hangja miatt. A regény kultikus státuszát jól jelzi, hogy mind John Lennon gyilkosánál, mind Ronald Reagan merénylőjénél találtak egy példányt belőle. Utolsó könyve 1963-ban jelent meg, ezt követően az író teljesen bezárkózott, egy New Hampshire-i kisvárosba költözött, a házát két méteres fallal vette körül.

Erre az életmódra számtalan fiatal nővel való kapcsolata, és szinte mindegyik házassága is ráment. Lánya, és harmadik felesége is vallott memoárjában Salinger jelleméről, állításuk szerint hagyatékában több befejezett regényt is találni, de még beszédesebbek az író életmódjáról mesélő részek. Ezek szerint felvette a buddhista vallást, érdeklődött a hinduizmus és a szcientológia iránt, hitt a homeopátiában, kedvelte az akupunktúrát, művelt különböző alternatív gyógymódokat, és egy időben vegetáriánus is volt. 91 évesen, 2010-ben hunyt el.