Szabó Fruzsina
2022. február 11. | Becsült olvasási idő: 4,5 perc

Valami dudorodik a paplan alatt, avagy karaktergyilkosság 21. századi módon – Könyvkritika

Lucas, a kedves vidéki apuka és óvodai asszisztens, akit mindenki szeret a dán kisvárosban, ahol él, egyszer csak azzal szembesül, hogy az emberek attól a naptól fogva látszólag minden előzmény nélkül beteg, pedofil állatnak tartják. Az egyik kislány az óvodában megvádolja ugyanis azzal, hogy Lucas „megmutatta neki a kukiját”. A vád teljesen alaptalannak bizonyul, a rendőrség nem talál bizonyítékot a vádemeléshez, és később a kislány is beismeri: valójában füllentett, és Lucas nem bűnös. Megváltozik ettől a város véleménye Lucas-ról? A legkisebb mértékben sem: a férfit a továbbiakban is megvetés és gyanú fogja övezni a közösségben.

Az olvasók talán ráismertek a fenti leírásból Thomas Vinterberg 2012-es filmjére, A vadászatra, amelyből kiderül, hogy milyen könnyen lehet darabokra tépni még egy népszerű, kedvelt ember reputációját is. Azonban Bőhm Kornél legújabb könyve alapján Lucas esete önmagában még nem számít klasszikus karaktergyilkosságnak. Ennek feltétele a szerző szerint ugyanis az, hogy ne csupán valaki hírnevén essen csorba, de legyen mögötte megfontolt szándék és következetes végrehajtás is (47.o.).

Bőhm Kornél: Karaktergyilkosság

Krízisek és kampányfogások

Bőhm Kornél kommunikációs szakemberként, egészen pontosan kríziskommunikációs tanácsadóként dolgozik. Főbb szakterületei a kríziskommunikáció mellett a hírnévmenedzsment, valamint a személyes márkaépítés.

Új könyve, a Karaktergyilkosság. Lejáratás a gúnynévtől az álhírig feltárja a karaktergyilkosságok hatásmechanizmusát, szó esik benne a negatív kampányról, megismerhetjük a karaktergyilkosság típusait és legnépszerűbb témáit, és tanácsot is kaphatnunk néhány hatékony védekezési módszerre.

Nyáry Krisztián, író, kommunikációs szakértő a következő ajánlója olvasható a borítón: „Karaktergyilkosság. Rémisztően hangzik pedig nap, mint nap találkozunk vele. A legtöbben talán azt hiszik, hogy mindez a hollywoodi filmek és sorozatok sajátja, pedig elég kinyitnunk egy napilapot vagy belenéznünk a hírműsorokba. Bőhm Kornél hazánk egyik legtapasztaltabb és legismertebb válságkommunikációs szakembereként járja körbe a témát. Reményeim szerint többen forgatják majd olyanok, akik érteni szeretnék a körülöttük zajló világot és nem alkalmazni a benne leírtakat. Kornéllal minden személyes beszélgetés élmény, mert tájékozottsága és világlátása különös megvilágításba tud helyezni máskor oly egyértelmű dolgokat is. Az, hogy komoly szakmai gondolatait képes közérthető nyelven közzétenni, különösen hiánypótlóvá és értékessé teszi művét.”

William Shakespeare

Shakespeare sem csak az ihletből élt meg

Bőhm Kornél kötete tartalmilag megérdemli a tudományos igényességű jelzőt, stílusa mégis könnyed és olvasmányos. A szöveget Marabu, azaz eredeti nevén Szabó László Róbert magyar karikaturista és képregényrajzoló illusztrációi teszik még szórakoztatóbbá, akivel a tájékozott olvasók a Népszabadságban vagy a HVG oldalán, a jelen cikk írójához hasonlóan kreténebbek pedig a Kretén magazinban találkozhattak korábban. Jól tagolt, rövidebb egységekre bontott szerkezete a Karaktergyilkosságot alkalmassá teszi a várótermi vagy buszon ülős olvasgatásra, érdekfeszítő volta pedig a hétvégi darálásra is. A közérthetőség érdekében Bőhm olyan aktuális közéleti példákkal illusztrálja mondanivalóját, mint például Falus Ferenc 2014-es főpolgármester-jelölt félresikerült jegesvödörkihívás-videója, vagy olyan közismert történelmi személyekkel kapcsolatos eseteket említ meg, mint amilyen a hivatali ideje alatt Abraham Lincoln ellen irányuló vádak és mocskolódások története (17.o.).

Egy a könyvben olvasható, igen érdekes irodalmi példa pedig minden idők legjelentősebb drámaírójával kapcsolatos. „William Shakespeare is sokszor megrendelésre dolgozott. … a Tudor-ház „embere” volt, és bárkit, aki az uralkodóház legitimitását vitatta, vagy hatalmára veszélyt jelentett, kíméletlenül sárba tiport a műveiben. A legemlékezetesebb példa erre III. Richárd mindenre elszánt főgonoszként történő beállítása az utókor számára, éppen azé az uralkodóé, akit a Tudorház leszármazottja, VII. Henrik öletett meg, hogy megszerezze tőle a koronát” (66.o.).

A kötet szerzője külön fejezetekben taglalja a nem politikai karaktergyilkosságokat, így hosszasan olvashatunk az üzleti és kulturális életben és a sport világában történő lejáratásokról, valamint a munkahelyi és magánéletben elkövetett támadásokról. Hasznos tanácsokat találhatunk továbbá a támadások elleni védekezésre és sikeres karaktergyilkosság esetén pedig a reputáció újjáépítésére is.

Abraham Lincoln

De mi is van azzal a paplannal?

A könyvben olvasható tanácsok közül talán a leghatékonyabb védekezés a megelőzés. Erről kering a közbeszédben egy újságírói aranyköpés is, amelyről a szerző így ír: „…ha szeretnéd elkerülni, hogy olyan fotó jelenjen meg rólad, amelyen éjszaka, részegen, meztelenül, egy köztéri szökőkútban fürdőzöl, akkor azt a legkönnyebben úgy érheted el, ha nem fürdesz éjszaka, részegen, meztelenül, köztéri szökőkútban.”

Minden más megoldás ennél csak bonyolultabb lehet, vagyis ’kidudorodik’”, utalva itt a könyv elején olvasható Dél-afrikai közmondásra: „Ha majmot rejtegetsz a paplanod alatt, mocorogni fog és kidudorodik.” A Karaktergyilkosság most különösen aktuális olvasmány a közelgő – és igen csak véresnek ígérkező – kampányidőszak és a vele óhatatlanul együtt járó negatív kampány miatt. (A szerzővel pár nappal ezelőtt készült átfogó interjúnkat ITT találjátok.)