• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Hírek

Varázsló asszonyt ne hagyj életben, avagy a halálbüntetés története – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A bűn az ember történetétől végig kíséri sorsát, hiszen Ádám és Éva óta jelen van az életünkben. Az emberiség története sem más, mint bűncselekmények sokasága az apró stikliktől a megbocsáthatatlan tettekig legyen valaki arisztokrata vagy a szegény rétegek szülötte. A magyar bűnügyi történelem is bőven tartogat meghökkentő, vicces, néhol vérfagyasztó eseteket (Solymosi Eszter, a tiszazugi arzénes asszonyok pere, Pipás Pista és más esetek), az egyetemes történelemben pedig se szeri, se száma a különösebbnél különösebb bűneseteknek. A bűn megtorlása, a büntetőeljárást követő büntetés és annak végrehajtása legalább ilyen változatos volt és sokszor megdöbbentően kegyetlen.  

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

A különböző országok, kultúrák és korszakok kegyetlensége nem ismert határt a bűnösök megbüntetése tekintetében, nagy részük pedig sajnos visszafordíthatatlan volt. A halálbüntetés minden büntetési eszköz közül a legkegyetlenebb, amelyen számos jogtudós évszázados vitáinak köszönhetően már csak néhány államban alkalmazzák a világban, sokszínűsége pedig a ma olvasóját is megdöbbenti. A kötet nemcsak a büntetőjog, hanem a történelem iránt érdeklődőknek is bátran ajánlott, illetve azoknak is, akik csak ismerkedni szeretnének a történelem sötét oldalával.

Bár nem öleli fel a kivégzések teljes, egyetemes történetét, s csupán megkísérel bemutatni néhány, az idők során alkalmazott különösen kegyetlen módszert, azonban számos kultúrába és korszakba enged betekintést.

A római korból származó alkotások és szemléletes leírások alapján hátborzongatóan pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen sors várt a bűnözőkre és nem kívánatos személyekre a birodalomban, megtudhatjuk, hogy milyen volt a gladiátorok, arénák és amfiteátrumok világa, mi várt az üldözött keresztényekre.

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

A kései középkor és a reneszánsz emberének fantáziája is szabadon szárnyalt, ha másokra kirótt borzalmakról volt szó. Különleges kínzásokat és halálnemeket találtak ki az elítéltek számára, hogy példát statuáljanak. A bűnösöket élve megfőzték, megkövezték, felakasztották, megcsonkították, felnégyelték, megfojtották, kitolták a szemüket, karóba húzták vagy lovakkal szaggatták szét. A „bakók”, azaz hóhérok szakmája nagyon elterjedt volt, hiszen ebben az időszakban nem létezett a maihoz hasonló büntetésvégrehajtási rendszer, a tömlöcök ideig-óráig szolgáltak a bűnbe keveredett személy elzárására. A börtönök és fegyházak a későbbi századokban terjedtek csak el.

A jó hóhér óriási tekintéllyel bírt, hiszen szaktudása elősegítette, hogy a bűnösnek talált fél nem szenvedett sokáig: összehasonlításképpen a nürnbergi perben halálbüntetésre ítélt 10 náci háborús bűnös kivégzőjük, John C. Woods hírhedt kétbalkezessége miatt rengeteg szenvedés árán hunyt el. Az „oroszlánok”, a hóhérsegédek sokak számára nem ismert szereplői a büntetésvégrehajtásnak, a kötet segítségével azonban őket is megismerhetjük, ahogy azt is megtudhatjuk, hogy kik voltak a „Fejek őrzői”.

A könyv részletesen kitér a kivégzési módozatokra is, ami bevallom, hogy csak erős gyomrú olvasóknak ajánlott, ahogy a vallomás kicsikarása érdekében bevetett kínzásokról szóló rész is, amely a középkori Európában a jól ismert inkvizíció körében is divatos volt. A legborzalmasabb mindegyik büntetési forma közül talán a máglyahalál volt, amelyek közül talán Savonarola kivégzése rázza meg leginkább az olvasókat, de a varázslóknak, boszorkányoknak titulált nőknek és férfiaknak is hasonló sors jutott.

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Később, a XVII. és XVIII. században már szerencsére változott a felfogás, hiszen megjelentek a kivégzés leghatékonyabb módszerei, mint Nagy-Britanniában a „hosszúejtéses” akasztás, a guillotine Franciaországban és Németországban, amelyek a modern kor hajnalán születtek, már mind azt a célt szolgálták, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az elítéltnek. Az USA-ban szintén erre törekedtek, éppen ezért vezették be a villamosszéket, a gázkamrát és a méreginjekciót. Az 1890-es évektől kezdve az USA már a modern büntetés végrehajtás képviselője volt, sajnos számos állam még nem követte példáját.

A mai napig vitatott, hogy ezek valóban elérték-e a céljukat, hiszen statisztikai adatok szerint nem lesz kevesebb bűncselekmény annak ellenére, hogy a halálbüntetés, mint büntetési nem alkalmazásra kerül. 2014-ben megközelítőleg 2500 embert ítéltek halálra a világ 54 országában, ahol továbbra is él ez a büntetésforma; közülük 607 főn végre is hajtották az ítéletet, becslések szerint pedig jelenleg is húszezer ember várja a halálos ítélet végrehajtását.

A kötet rendkívül élvezetes és érthető nyelvezetű, mégis tudományos igényű. A szemléltetést számos ábra, fotó, rajz segíti, amelyek még izgalmasabbá teszik a nem mindennapi utazást.

Kapcsolódó cikkek

Richard Osman: Az eltévedt golyó /Forrás: https://www.facebook.com/photo/?fbid=577645514365115&set=a.546160457513621/

A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

Irene Vallejo: Papirusz

Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

Egri Lajos: A kreatív írás művészete

Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.

Andor / Disney+ / forrás: https://en.as.com/

A Zsiványos nevű űrkalóz, és mindaz, amit nem akartál tudni a lázadásról – Sorozatkritika

A Star Wars: Andor előzménysorozata a Zsivány egyes előzményfilmnek, és nem biztos, hogy indokolt volt a Disney-nek ennyire a távolba révednie.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    Legutóbbi cikkek

    • 2023. március 10.

    Bezárt az Ectopolis Magazin!

    4,5 év működés után az oldal nem frissül tovább.

    • 2023. január 5.

    A csütörtöki nyomozóklub és az eltűnt hulla rejtélye – Könyvkritika

    A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat

    • 2023. január 5.

    Haláli hullák szerdája – Wednesday – Sorozatkritika

    A rémesen vicces Addams-feldolgozás

    • 2023. január 5.

    Irene Vallejo szerint a jövő útjai a múltba vezetnek – Könyvkritika

    Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.

    • 2023. január 5.

    Fontos vagyok, tehát vagyok, avagy a kreatív írás művészete – Könyvkritika

    Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.