• Kövess minket a Facebookon!
  • Kövess minket az Instagramon!
  • Kövess minket a YouTube-on!
Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Hírek

Varázsló asszonyt ne hagyj életben, avagy a halálbüntetés története – Könyvkritika

  • Megosztás Facebookon
  • Megosztás Twitteren
  • Megosztás e-mailben

A bűn az ember történetétől végig kíséri sorsát, hiszen Ádám és Éva óta jelen van az életünkben. Az emberiség története sem más, mint bűncselekmények sokasága az apró stikliktől a megbocsáthatatlan tettekig legyen valaki arisztokrata vagy a szegény rétegek szülötte. A magyar bűnügyi történelem is bőven tartogat meghökkentő, vicces, néhol vérfagyasztó eseteket (Solymosi Eszter, a tiszazugi arzénes asszonyok pere, Pipás Pista és más esetek), az egyetemes történelemben pedig se szeri, se száma a különösebbnél különösebb bűneseteknek. A bűn megtorlása, a büntetőeljárást követő büntetés és annak végrehajtása legalább ilyen változatos volt és sokszor megdöbbentően kegyetlen.  

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

A különböző országok, kultúrák és korszakok kegyetlensége nem ismert határt a bűnösök megbüntetése tekintetében, nagy részük pedig sajnos visszafordíthatatlan volt. A halálbüntetés minden büntetési eszköz közül a legkegyetlenebb, amelyen számos jogtudós évszázados vitáinak köszönhetően már csak néhány államban alkalmazzák a világban, sokszínűsége pedig a ma olvasóját is megdöbbenti. A kötet nemcsak a büntetőjog, hanem a történelem iránt érdeklődőknek is bátran ajánlott, illetve azoknak is, akik csak ismerkedni szeretnének a történelem sötét oldalával.

Bár nem öleli fel a kivégzések teljes, egyetemes történetét, s csupán megkísérel bemutatni néhány, az idők során alkalmazott különösen kegyetlen módszert, azonban számos kultúrába és korszakba enged betekintést.

A római korból származó alkotások és szemléletes leírások alapján hátborzongatóan pontos képet kaphatunk arról, hogy milyen sors várt a bűnözőkre és nem kívánatos személyekre a birodalomban, megtudhatjuk, hogy milyen volt a gladiátorok, arénák és amfiteátrumok világa, mi várt az üldözött keresztényekre.

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

A kései középkor és a reneszánsz emberének fantáziája is szabadon szárnyalt, ha másokra kirótt borzalmakról volt szó. Különleges kínzásokat és halálnemeket találtak ki az elítéltek számára, hogy példát statuáljanak. A bűnösöket élve megfőzték, megkövezték, felakasztották, megcsonkították, felnégyelték, megfojtották, kitolták a szemüket, karóba húzták vagy lovakkal szaggatták szét. A „bakók”, azaz hóhérok szakmája nagyon elterjedt volt, hiszen ebben az időszakban nem létezett a maihoz hasonló büntetésvégrehajtási rendszer, a tömlöcök ideig-óráig szolgáltak a bűnbe keveredett személy elzárására. A börtönök és fegyházak a későbbi századokban terjedtek csak el.

A jó hóhér óriási tekintéllyel bírt, hiszen szaktudása elősegítette, hogy a bűnösnek talált fél nem szenvedett sokáig: összehasonlításképpen a nürnbergi perben halálbüntetésre ítélt 10 náci háborús bűnös kivégzőjük, John C. Woods hírhedt kétbalkezessége miatt rengeteg szenvedés árán hunyt el. Az „oroszlánok”, a hóhérsegédek sokak számára nem ismert szereplői a büntetésvégrehajtásnak, a kötet segítségével azonban őket is megismerhetjük, ahogy azt is megtudhatjuk, hogy kik voltak a „Fejek őrzői”.

A könyv részletesen kitér a kivégzési módozatokra is, ami bevallom, hogy csak erős gyomrú olvasóknak ajánlott, ahogy a vallomás kicsikarása érdekében bevetett kínzásokról szóló rész is, amely a középkori Európában a jól ismert inkvizíció körében is divatos volt. A legborzalmasabb mindegyik büntetési forma közül talán a máglyahalál volt, amelyek közül talán Savonarola kivégzése rázza meg leginkább az olvasókat, de a varázslóknak, boszorkányoknak titulált nőknek és férfiaknak is hasonló sors jutott.

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Jonathan J. Moore: A halálbüntetés története

Később, a XVII. és XVIII. században már szerencsére változott a felfogás, hiszen megjelentek a kivégzés leghatékonyabb módszerei, mint Nagy-Britanniában a „hosszúejtéses” akasztás, a guillotine Franciaországban és Németországban, amelyek a modern kor hajnalán születtek, már mind azt a célt szolgálták, hogy minél kevesebb szenvedést okozzanak az elítéltnek. Az USA-ban szintén erre törekedtek, éppen ezért vezették be a villamosszéket, a gázkamrát és a méreginjekciót. Az 1890-es évektől kezdve az USA már a modern büntetés végrehajtás képviselője volt, sajnos számos állam még nem követte példáját.

A mai napig vitatott, hogy ezek valóban elérték-e a céljukat, hiszen statisztikai adatok szerint nem lesz kevesebb bűncselekmény annak ellenére, hogy a halálbüntetés, mint büntetési nem alkalmazásra kerül. 2014-ben megközelítőleg 2500 embert ítéltek halálra a világ 54 országában, ahol továbbra is él ez a büntetésforma; közülük 607 főn végre is hajtották az ítéletet, becslések szerint pedig jelenleg is húszezer ember várja a halálos ítélet végrehajtását.

A kötet rendkívül élvezetes és érthető nyelvezetű, mégis tudományos igényű. A szemléltetést számos ábra, fotó, rajz segíti, amelyek még izgalmasabbá teszik a nem mindennapi utazást.

Kapcsolódó cikkek

Búcsú Böszörményi Gyulától

Jurták, táltosok és revolveres hölgyek – Búcsú Böszörményi Gyulától

A kiváló kortárs és gyerekkönyv író 57 éves volt.

Erich Maria Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

Világirodalmi krónikák 57. – Erich Marie Remarque: Nyugaton a helyzet változatlan

A háborús regények prototípusa, mely Hemingway-t is megihlette.

Amerikai óriások – A modern amerikai irodalom 12 legendás írója

Avagy, akiket minden könyvmolynak érdemes megismernie.

Weöres Sándor (1913-1989)

Korábban nem publikált Weöres Sándor vers került elő

A költemény 1936-os dátummal keltezve került elő.

    Hírlevél feliratkozás

    Itt akarsz Te is lépdelni Ectopolis utcáin?
    Tartsd velünk a lépést, és iratkozz fel a város hírlevelére!

    Az Adatkezelési tájékoztatóban leírt feltételeket elfogadom.

    Kiemelt téma

    Búcsú Böszörményi Gyulától

    Jurták, táltosok és revolveres hölgyek – Búcsú Böszörményi Gyulától

    A kiváló kortárs és gyerekkönyv író 57 éves volt.

    Legutóbbi cikkek

    • 2022. július 1.

    Jurták, táltosok és revolveres hölgyek – Búcsú Böszörményi Gyulától

    A kiváló kortárs és gyerekkönyv író 57 éves volt.

    • 2022. június 28.

    Korábban nem publikált Weöres Sándor vers került elő

    A költemény 1936-os dátummal keltezve került elő.

    • 2022. június 28.

    Posztumusz megjelenéssel ér véget John le Carré hazai életműve

    Az idős szerző pár héttel a halála előtt fejezte be a kéziratot.

    • 2022. június 28.

    Kovács Krisztián: Mi magyarok valahogy tovább tűrjük a szart, mint a többi nép

    Főszerkesztőnkkel az rtl.hu interjúzott első regénye megjelenése kapcsán.

    • 2022. június 23.

    Elle Cosimano: Ez egy olyan könyv, melyről sosem hittem, hogy meg tudom írni

    A Finlay Donovan ölni tudna az egyik legkiválóbb nyárindító olvasmány.