
- Kovács Krisztián
- 2019. szeptember 13. | Becsült olvasási idő: 1,5 perc
Bár Stieg Larsson azóta legendássá vált trilógiájának megjelenését és diadalútját már nem érhette meg korai halála miatt, kétségtelenül a krimi történetének egyik legnagyobb sikerét produkálta. Az öntörvényű hacker, Lisbeth Salander borongós, fordulatos és megbotránkoztató története világhírnevet hozott neki.
Larsson (balra) és Lagercrantz
Az eredeti svéd filmek, valamint a Rooney Mara és Daniel Craig főszereplésével készült amerikai remake után szinte borítékolható volt, hogy a látszólag befejezetlen történet (Larsson összesen 10 kötetet tervezett Salander karakterének szentelni) folytatódjon. Végül a szintén svéd születésű David Lagercrantz – aki korábban Zlatan Ibrahimovic életéről is írt – vette kezébe a sorozatot, és a szeptember 30-án az Animus Kiadó gondozásában megjelenő, A lány, aki kétszer élt című epizóddal együtt három kötetben gondolta tovább Mikael Blomkvist és Lisbeth Salander történetét.
Az új kötet azonban egyben az utolsó is lesz a sorozatban, ezt maga az író is megerősítette az egyik svéd állami tévének adott interjújában. Az eredeti, Larsson-féle trilógiából összesen nagyjából 80 millió példány fogyott világszerte, és bár a Lagercrantz által írt 4. részből is eladtak közel 6 millió darabot 47 országban, az általa jegyzett folytatások meglehetősen vegyes kritikákat kaptak.
A zárókötetet ide kattintva tudjátok előrendelni, és íme a fülszöveg: „Egy stockholmi parkban egy hajléktalan férfi holttestére bukkannak. A hatóságok eleinte úgy vélik, hogy a férfi halála csupán sajnálatos szerencsétlenség. Fredrika Nyman igazságügyi orvosszakértő azonban gyanakodni kezd, és megkeresi Mikael Blomkvistet, akinek a telefonszáma ott rejtőzött az elhunyt zsebében. Az újságíró vonakodva bár, de nyomozni kezd az ügyben. Kideríti, hogy a hajléktalan többször emlegette nyilvánosan a svéd védelmi minisztert. Vajon igaz, amit róla mondott, vagy csupán egy elborult elme szüleménye? És mi köze mindehhez a kormánynak? Mikael Lisbeth Salanderhez fordul segítségért, de a lány Moszkvába utazott, hogy egyszer s mindenkorra leszámoljon a testvérével, Camillával, ugyanis elhatározta, hogy ideje üldözöttből üldözővé válnia.”
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.
Utazás a lélek mélyére, kizárólag a legbátrabb olvasóknak!
1922. október 23-án született Frakk, Kukori és Kotkoda, Mazsola, Manócska és Tádé megálmodója, a József Attila-díjas magyar író, szerkesztő, dramaturg….
A csütörtöki nyomozóklub eltűnt tévés személyiség után kutat
A rémesen vicces Addams-feldolgozás
Irene Vallejo Papirusza átjárókat úgy nyit átjárókat a történelemben, hogy egy pillanatra sem válik labirintussá.
Végre Egri Lajos oktatói életművének második, utolsó felvonása is olvasható magyarul: A kreatív írás művészete rövid szakmai összefoglaló, egyúttal a Drámaírás művészetének továbbgondolása.